A szántóföldi bázisterület kvótája végül 3,49 millió hektár lett - ami lényegében az 1999-2001-es évek átlaga -, ami kissé érthetetlen, tekintettel arra, hogy az Európai Unió ajánlata 3,55 millió, az utolsó magyar igény pedig még ennél is több, 3,65 millió hektár volt. A bázisterülethez adott termelési kvóta hektáronként 4,73 tonna, amit az 1997-2001. évek adatai alapján számoltak ki, levonva a legrosszabb és a legjobb évet.
A tejkvóta 1,99 millió tonna - az 1,95 millió tonnás alap a 2006. évi tartalék 42,8 ezer tonnával együtt - a dán javaslat alapján.
Ez magasabb az uniós javaslatnál és csaknem 200 ezer tonnával nagyobb a magyar igénynél is.
A 94,6 ezer állatos húsmarha prémium is több mint kétszerese az uniós ajánlatnak, ami azt jelenti, hogy Magyarország egyelőre nem is tudná kihasználni, s azt is nehéz elképzelni, hogy a bejelentett csatlakozási időpontig hátralévő bő egy év alatt duplájára növelhető a húsmarhák száma. A kis tehenesgazdákat - akik az unióban elfogadható minőséget szövetkezés híján nemigen tudják megtermelni - a húsmarhatartásra való áttérésre buzdítja a szaktárca. Az anyatehén kvóta 117 ezer állat, a 2000. év adata alapján.
A juhra - a dán javaslatcsomagban növelt EU-álláspont alapján - 1,15 millió állatig ad támogatást az unió, szemben a korábbi, 1 milliós állományra vonatkozó javaslattal. Kecskére külön nem adott kvótát az EU, mivel a magyarországi állomány nem felel meg az uniós követelményeknek, végül azonban az eredeti uniós javaslat helyett a juhval közös keret vonatkozik a kecsketartókra is.
Sikerült javítani az uniós álláspontot a tradicionális durumbúza-terület vonatkozásában is, amelyre az EU nem adott volna kvótát, végül 2500 hektárt mégis sikerült elismertetnie Magyarországnak. A nem tradicionális durumterület kvótája 4305 hektár lett, szemben a 721 hektáros uniós ajánlattal. A dánok jóvoltából sikerült feltornázni az izoglükóz A (ipari felhasználású cukor) keretét 15 százalékkal, illetve a B kvótát 0-ról 10 ezer tonnára. A rizsnél és az egyéb fehérjenövények termőterületénél az uniós ajánlat érvényesült, miként a cukor, a kender, a paradicsom, az őszibarack, a körte és a dohány esetében is. A szárított takarmányra azonban az 1998-99 évek átlaga alapján csaknem 50 ezer tonna kvótát kapott Magyarország a semmivel szemben.
L. L.
Ez magasabb az uniós javaslatnál és csaknem 200 ezer tonnával nagyobb a magyar igénynél is.
A 94,6 ezer állatos húsmarhaprémium is több mint kétszerese az uniós ajánlatnak, ami azt jelenti, hogy Magyarország egyelőre nem is tudná kihasználni, s azt is nehéz elképzelni, hogy a bejelentett csatlakozási időpontig hátralévő bő egy év alatt duplájára növelhető a húsmarhák száma. A kis tehenesgazdákat - akik az unióban elfogadható minőséget szövetkezés híján nemigen tudják megtermelni - a húsmarhatartásra való áttérésre buzdítja a szaktárca. Az anyatehén kvóta 117 ezer állat, a 2000. év adata alapján.
A juhra - a dán javaslatcsomagban növelt EU-álláspont alapján - 1,15 millió állatig ad támogatást az unió, szemben a korábbi, 1 milliós állományra vonatkozó javaslattal. Kecskére külön nem adott kvótát az EU, mivel a magyarországi állomány nem felel meg az uniós követelményeknek, végül azonban az eredeti uniós javaslat helyett a juhval közös keret vonatkozik a kecsketartókra is.
Sikerült javítani az uniós álláspontot a tradicionális durumbúza-terület vonatkozásában is, amelyre az EU nem adott volna kvótát, végül 2500 hektárt mégis sikerült elismertetnie Magyarországnak. A nem tradicionális durumterület kvótája 4305 hektár lett, szemben a 721 hektáros uniós ajánlattal. A dánok jóvoltából sikerült feltornázni az izoglükóz A (ipari felhasználású cukor) keretét 15 százalékkal, illetve a B kvótát 0-ról 10 ezer tonnára. A rizsnél és az egyéb fehérjenövények termőterületénél az uniós ajánlat érvényesült, miként a cukor, a kender, a paradicsom, az őszibarack, a körte és a dohány esetében is. A szárított takarmányra azonban az 1998-99 évek átlaga alapján csaknem 50 ezer tonna kvótát kapott Magyarország a semmivel szemben.
L. L.
