Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Múlt péntek óta a gazdálkodók nem kérhetnek már olyan igazolást a földművelésügyi hivataloktól, amely az agrárkonszolidációs program támogatásainak igénybevételére jogosítja fel őket. A megkapott igazolásokkal viszont december 6-13. között fordulhatnak a támogatásokért az APEH-hez. Lapunk értesülése szerint az agrártárca ezen a héten adja ki azt a rendeletet, amely az agrárkonszolidáció pénzügyi oldalát is tisztázza majd a kormány 215-ös számú rendeletében meghirdetett technikai részletek után. A Medgyessy-kormány az agrárkonszolidációs program révén összesen 60 milliárd forinttal segít az önhibájukon kívül adósságcsapdába került vagy elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőkön, összesen csaknem 150 ezer családon.
Ez az utóbbi évtizedek legnagyobb adósságrendezési programja a mezőgazdaságban, célja az éven belüli lejáratú termelői hitelek részbeni kiváltása, valamint az aszály és a dunai árvíz által okozott károk enyhítése. A pénzből 45 milliárd fordítható közvetlenül az adósságrendezésre (NAPI Gazdaság, 2002. október 31. szám, 1-3. oldal).
Egyes szakértők szerint az állam duplán segít a programba bekerülő gazdálkodókon. Egyrészt vissza nem térítendő támogatáshoz juttatja őket, másrészt e támogatás után nem kell sem szja-t, sem társasági adót fizetniük, holott ez az agrártámogatások jó része esetében szokásos, mivel azokat bevételként kell könyvelni. Az elengedés egyrészt az agrárium szereplői hatásos lobbizásának köszönhető, másrészt annak, hogy a kormányzat szeretne agrárbarát lenni (vagy legalábbis annak látszani).
Az adómentességről az adótörvények módosításakor döntött az Országgyűlés. Így a 60 milliárdos támogatás alapján mintegy 10 százaléknyi adórész marad az ágazatban, mivel az érintett vállalkozások jó része nem nyereséges. A döntés pikantériája, hogy a hitelek 40 százalékára vonatkozó támogatásoknál elsőbbségben vannak azok a gazdálkodók, akik mögé már a hitelfelvételkor is kezességvállalással odaállt az állam. A helyzetet bonyolítja, hogy az állam nem a teljes hitelt fizeti meg az esetleg csődbe jutó vagy veszteséges gazdálkodó helyett, csupán annak 40 százalékát. Mivel a fennmaradó törlesztés rámarad a kölcsönt felvevőre, a megoldás csak a terhet csökkenti.
L. L.
