BUX 139067.65 -0,52 %
OTP 45610 -0,44 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Továbbra is tőkehiánytól szenved az élelmiszeripar

Az árbevételét az idén várhatóan 3-4 százalékkal, 2300 milliárd forintra növelő magyar élelmiszeripar adózás előtti jövedelmezősége 1992-2000 között nettó árbevételre vetítve 2,06 százalék volt, s a helyzet azóta sem javult. A következő 3 évben legalább 250 milliárd forint értékű beruházást kellene megvalósítani azon élelmiszer-ipari cégek esetében, amelyek még nem felelnek meg a környezetvédelmi és az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

2002. november 27. szerda, 15:27

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) adatai szerint az idén várhatóan 2300 milliárd forint lesz az élelmiszeripar árbevétele, szemben a tavalyi 2100 milliárd forinttal, ami 3-4 százalékos növekedés a korábbi stagnálás után. A termelésnövekedést leginkább a belföldi kereslet élénkülése eredményezte, az export viszont a tavalyihoz képest 1-1,5 százalékkal csökkent, elsősorban a forint erősödése miatt. Az ágazat 1991-2000 között 2,06 százalék nettó árbevétel-arányos jövedelmezőséget ért el, ezzel szemben a teljes ipar árbevétel-arányos nyeresége ennek háromszorosára rúgott. A magyar élelmiszeriparban ugyanis rendkívül sok vállalkozás működik veszteségesen: a termelés csaknem 97 százalékát adó társasági adóalanyú vállalkozások közül évi átlagban 1300 veszteséges, ami 47 százalékos arány, s veszteségük mértéke 8 év alatt 300 milliárd forint volt.
Az ÉFOSZ szakértői szerint a fő gond a nagy forgótőkehiány: a felvásárlás, a feldolgozás, készletezés és az értékesítés finanszírozásához csaknem 90 százalékban külső forrást kell igénybe venni, köztük a szállítói követelést is. Az alacsony jövedelmezőség, a tőkehiány miatt a külföldi tulajdonú vállalkozásokat leszámítva még a szinten tartást biztosító beruházásokhoz sincs meg a saját erő. Az elmúlt 8 évben a beruházások több mint 70 százalékát a külföldi tulajdonú cégek valósították meg, e társaságoknak a termelésből való részesedése viszont ennél kevesebb, körülbelül 60 százalék.
A technológiai lemaradás mellett szinte lehetetlen megfelelni a környezetvédelmi és az élelmiszer-biztonsági követelményeknek - hangsúlyozzák az ágazat szakértői. Számításaik szerint e két követelmény teljesítéséhez a következő három évben legalább 250 milliárd forint beruházást kellene megvalósítani a zömmel magyar tulajdonban lévő, kis, közepes és nagyvállalkozásoknál egyaránt. Az ágazatban a bruttó hozzáadott érték tavaly 23 százalék volt, nagyobb mint az EU átlag, ezzel az adattal Magyarország az uniós országok között a hatodik lenne. A magyar élelmiszer-ipari vállalkozások éves árbevétele ugyanakkor csupán harmada az unió átlagának.
L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet