Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi baromfivágóhidaknak idén az első félévben 6 milliárd forint veszteségük keletkezett, s a baromfiágazat tartalékai teljesen kimerültek - hívja fel a figyelmet a Baromfi Terméktanács megbízásából készített elemzésében az M&H Communications. A jelentés szerint a baromfivertikum krízise veszélyt jelent a nemzetgazdaságra is, mivel az ágazat devizabevétele az elmúlt években évi 400 millió dollár volt, a legnagyobb az agrárágazatok között. A válság fő oka az, hogy míg a termelés költségei az elmúlt években jelentősen növekedtek, a felvásárlási ár csökkent - vélik az elemzők.
Az exporttámogatások elmaradása és a romló külpiaci kondíciók következtében a túlkínálat is gondot jelentett a belföldön maradt nagy mennyiségű baromfihús miatt. Miközben ugyanis a magyar termelők külföldi versenytársai 10-30 százalékos exporttámogatást élveznek, Magyarországon nincs ilyen arányú szubvenció. A gondokat a belföldi kereskedelemben egyre szélesebb körben felbukkanó, nehezen ellenőrizhető forrásból származó, dömpingáron értékesített szárnyashús is növeli.
Az uniós prognózisok alapján a kilátások az EU baromfiszektora, de Magyarország számára is 2010-ig biztosan kedvezőek. A baromfihús fogyasztása az EU-ban folyamatosan növekszik, a kereslet tartósnak ígérkezik iránta, jelenleg a sertéshús után a második legnépszerűbb húsfélének számít. A közösség ugyanakkor képes saját termeléséből fedezni a várható fogyasztást, az import arányának növekedésével tehát nem lehet számolni. Az EU 2004-es kibővülése az unió baromfiszektorára kismértékű hatást gyakorol, mivel a várakozások alapján a csatlakozók baromfihús-termelése és -fogyasztása előreláthatóan ugyanolyan arányban növekszik majd. Az EU-bizottság előrejelzése szerint 2008-ig egyedül Magyarországon lehet érdemben olyan termelésnövekedésre számítani, amit az EU baromfiágazata exportjánál figyelembe kell venni.
Az EU-ban az ágazatot nem befolyásolják gazdasági szabályozók, vagyis a piac szerepe a domináns. Jelenleg Magyarországon a baromfiágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kap - ebből 3 milliárd az ATEV költségszubvenció, azaz a hulladék-, melléktermék-ártalmatlanítás támogatása -, ez azonban a csatlakozást követően megszűnik. Miként az eddigi exporttámogatási rendszer is, ám az EU-ban sem hagyják magukra azokat az országokat, amelyek harmadik országok piacára szállítanak.
Minden bizonnyal nő a nyomás a lúdtartókra vagy lúdtenyésztőkre, a tömés és tolltépés miatt és előre látható a ketreces kacsatartás korlátozása is. Valószínű, hogy a töméses hizlalás kíméletes technológiáját a franciákkal való jó együttműködés eredményeként Magyarország is el tudja fogadtatni, továbbfejlesztve azt. Nehezebb lesz a helyzet a tolltépést tekintve, mert ez egyetlen EU-tagországban sem gyakorlat.
L. L.
