Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piackutatások szerint régiónkban jelenleg legnagyobb ütemben a palackozott víz fogyasztása növekszik; Magyarországon - egy főre számítva - a tavalyi 38,1 liter után idén meghaladja a 41 litert. Ennél jóval több fogy Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, viszont kevesebb Romániában, Jugoszláviában és Ukrajnában. Petra Trommer, a napokban lezajlott nürnbergi italszakvásár szóvivője szerint a külföldi befektetések következő hulláma a közép-kelet-európai ásványvízkutakat és gyümölcslégyártókat célozza meg, eddig ugyanis a külföldi vállalatok elhanyagolták ezeket a szegmenseket. A legnagyobb figyelmet ez idáig a sörre fordították, amelynek közép-kelet-európai piacára az elmúlt tizenkét év során több vállalat fektetett be, mint az összes alkoholmentes szomjoltó italra együttvéve.
A régióban a sör és a szomjoltó italok piaca azért fejlődhetett gyorsan, mert a gyártóknak sikerült az árakat viszonylag alacsonyan tartaniuk. Ez az italgyártók beszállítóinak is köszönhető, akik a modern technológiák mellett pénzügyi tanácsokkal is hozzájárultak a finanszírozás és beruházás lehetőségeinek feltárásához a tőkeszegény országokban. Magyarországon a palackozott víz és a szénsavas üdítőital fogyasztása mellett bővül a gyümölcslé és nektár, illetve a jeges tea piaca is, csak a szirupból készített italoknál folytatódik az évtizede tartó csökkenés.
A fogyasztás közép-kelet-európai növekedése mellett a Brau Beviale a fejlett piacok két új trendjére hívta fel a figyelmet - számolt be a vásár tapasztalatairól lapunkhoz elküldött összegzésében a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Az egyik, hogy Nyugat-Európában jelenleg a kevert italok gyártásával lehet piaci részesedést növelni: igen népszerűek az alkohol hozzáadásával - illetve anélkül -, változatos ízekben készülő italok. Az ásványvíz, gyümölcslé vagy szénsavas üdítőital mellett a sör is fontos szerepet játszik a keverékekben.
L. L.
