Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi a véleménye Magyarország agrártermék-, illetve növényvédőszer-piacának növekedési esélyeiről?
- A magyar piacon viszonylag erős növekedést ért el a BASF, a világpiacon a növekedés lassabb volt. A bővülés elsődlegesen az új termékeknek köszönhető, de fontos eleme a marketingen és a piac feldolgozásán alapuló, jó vevői kapcsolat. A magyar mezőgazdaságon láthatóak a fejlődés bizonyos jelei, pozitív például a termésátlagok és az árak alakulása. A magyarországi piac 1990 óta hullámvölgyben volt, de az ország már alkalmazkodóban van az új feltételekhez. Azt látjuk, hogy a korábban nem eléggé termékeny földterületek kikerülnek a termesztésből, a megmaradó területeken ugyanakkor jobb technológiával, nyereségesebben termelnek.
A szerkezeti változások láthatóan kedvező irányba tartanak tehát, és a jelek szerint a várható új igényekre is jól felkészül az ország, s úgy tűnik, a mai magyar agrárpolitikai célja a versenyképesség növelése. A jövőt tekintve így Magyarországon jók a lehetőségek, mert bár a termésátlagok még az átlagos uniós hozamok szintjének 50-60 százalékán állnak, a gazdaságok a támogatásokkal együtt képesek lesznek arra, hogy modernebb technológiát alkalmazzanak. Úgy látom, Magyarország „egészséges” helyzetben van ahhoz, hogy megalapozott, jó mezőgazdasági termeléssel bírjon a jövőben.
- Közép-Kelet-Európában, illetve a tagjelölt országok között hová sorolná Magyarországot, különös tekintettel a növényvédőszer-eladásokra?
- Erős közepes helyre, de ez természetesen növényenként, kultúránként változó. Kiugróan jó technológiai fejlődést tapasztaltunk például a szőlő- és a gyümölcstermesztésben, s jó a termesztési technológia a gabonafélék és a cukorrépa esetében is. A kukoricánál és a cukorrépánál persze nagyon sok függ attól, hogyan alakulnak az árak, mennyit tudnak a termelők invesztálni a termelésbe.
- Az invesztícióval némileg összefügg a földárak alakulása. Nem riasztotta-e a céget, illetve az agrobizniszben érdekelt más nyugat-európai vállalkozásokat az, hogy az Európai Unió „befagyasztotta” az agrártámogatásokat 2006-tól? Egyes magyarországi elemzők szerint ebből máris az következik, hogy nem emelkedik majd olyan mértékben a termőföld ára Magyarországon, ahogyan azt korábban várták...
- Valóban, mi sem látjuk úgy, hogy olyan jelentős lenne a földárak emelkedése. Főként abban az esetben, ha a külföldiek akadálytalanul vásárolhatnának földet Magyarországon. Valószínűleg még a jó termesztési ágakban is mérsékelt drágulásra lehet számítani. Spekuláció esetén persze elképzelhető nagyobb növekedés, de ha ez megtörténik, az nagyon rossz lesz a mezőgazdaság számára, mert ez a termelés gazdaságosságának, rentabilitásának a csökkenéséhez vezet.
- Az uniós költségvetési döntés következtében a korábbinál valószínűbbé vált, hogy az új tagok agrártermelői a csatlakozáskor csak a töredékét, esetleg 25 százalékát kaphatják a jelenlegi uniós farmerek közvetlen agrártámogatásainak. Ön hogyan látja ezt?
- **** A rendelkezésre álló összeg az EU-országokban és a tagjelöltek számára meghatározott, hozzávetőleg 40-50 milliárd euró*****. Ami azonban ennél a mi számunkra sokkal fontosabb és bizonyos mértékig aggodalmat keltő, hogy miként használja fel Magyarország és a többi tagjelölt ország a SAPARD által felajánlott összegeket. Ezeket ugyanis szemlátomást nem a kellő mértékben veszik igénybe. A másik fontos, ezzel összefüggő kérdés, hogy különbséget kell tenni a világpiacon versenyképes, árutermelő és a csak önfenntartásra képes gazdaság között, amely csupán tulajdonosának teszi lehetővé az újratermelést. Ha ez a két kategória egy támogatási körben van, nem lesz versenyképes mezőgazdaság, illetve egyes termelők tulajdonképpen szociális támogatást kapnak.
László Levente
