Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányprogram alapján, illetve a kormány közelmúltbeli döntése szerint megkezdődik az utóbbi évtizedek legnagyobb adósságrendezési programjának végrehajtása a mezőgazdaságban. A mintegy 150 ezer családnak segítséget nyújtó intézkedés célja az éven belüli lejáratú termelői hitelek részbeni kiváltása, valamint az aszály és a dunai árvíz által okozott károk enyhítése. A kormány konszolidációs programra vonatkozó rendeletének költségvetési hatása 60 milliárd forint; 45 milliárd fordítható közvetlenül az adósságrendezésre, 15 milliárdot pedig közvetve szánnak erre, illetve a fenti elemi károk mérséklésére (a gyümölcsösöket és szőlőket ért fagykárok rendezése külön alapból történik).
A programba a 45 milliárd forint terhére bevonható adósságok közé tartoznak a pénzügyi intézmények által nyújtott, kamattámogatásban részesített, éven belüli termelői hitelek és a tagi kölcsönök. Ide tartoznak még az integrátor szervezetek által banki hitelből és saját forrásból nyújtott éven belüli hitelek és halasztott fizetési határidejű kölcsönök (áruhitelek), kivéve a közraktári hiteleket.
A cél az érintettek versenyképességének megőrzése: a felvett kölcsönök többsége gépvásárlási, beruházási hitel volt, s a visszafizetésük részben az elemi károk okozta elmaradt haszon miatt vált lehetetlenné. Az adósságcsapdába került gazdálkodók emiatt nem jutottak újabb hitelekhez, nem tudtak újrakezdeni vagy váltani.
A már említett elemi károkat szenvedett gazdálkodóknak jutó 15 milliárd forintnyi kárenyhítő támogatás leválasztását a közvetlen hitelkonszolidációról az is indokolta, hogy az adóssággal nem rendelkező termelőket ne érje hátrány. Az agrártárca adatai szerint a téli-tavaszi időszak csapadékhiánya és a nyári hónapok légköri aszálya - főleg az alföldi térségekben - elvitte a termés 25-50 százalékát. A hozamkiesés miatti veszteség 40 milliárd forint, a sújtott terület nagysága pedig csaknem 1 millió hektár. Októberig körülbelül 32 ezer gazdálkodó szervezet és személy jelentett be aszálykárt.
A támogatásokat igénybe veheti minden regisztrált mezőgazdasági termelő (őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó, szövetkezet, gazdasági társaság), ha a gazdasága nincs csőd-, felszámolási, végrehajtási eljárás alatt, s nincs lejárt határidejű köztartozása. Igénybe vehetik integrátorként bejegyzett szervezetek is - ha mezőgazdasági termelők - saját jogon és az integrált termelők nevében is.
A termelői hitelek adósságrendezésének alapja a 2000., 2001. és 2002. május 31-én fennálló hitelállomány számtani átlaga. A támogatás alapja a nettó tartozásállomány, azaz a bevonható hitelállomány megtakarításokkal - meghatározott lekötött bankbetét, értékpapírok - csökkentett összege. A nettó tartozásállomány mintegy 40 százalékát kitevő támogatást a fennálló hitel tőketörlesztésére kell fordítani, s a visszafizetés során elsőbbséget élveznek az állami kezességvállalással felvett kölcsönök. Az adósságkonszolidációs támogatás igénybevételének feltétele legalább egyéves mezőgazdasági tevékenységet, ennek legalább 3 évig történő folytatása, s a környezetvédelmi előírások betartása, illetve hogy nem romolhat az éven belüli lejáratú hitelekre vonatkozó adósságszolgálati mutató.
Az aszálykárral sújtott mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatását a 25 százaléknál nagyobb hozamkiesést okozó kárt szenvedettek igényelhetik. Mértéke 25-30 százalékos hozamkiesésnél 20, 35 százalékos hozamkiesés fölött pedig 32 százalék, utóbbi megegyezik a dunai árvíz által okozott kárenyhítést mértékével is, amit az igazolt kárhoz kell viszonyítani. Ezen elemi károkat enyhítő támogatásoknál a szubvenció együttes összege termelőnként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. A támogatást hiteltörlesztésre kell fordítani; ha a termelőnek nincs hiteltartozása vagy azt a támogatás összege meghaladja, akkor a különbözet 90 százalékára jogosult.
László Levente
