Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén augusztusban kissé lassult a magyarországi bérek átlagos növekedése, de január és augusztus között a bruttó nominális átlagkereset még így is 18,0 százalékkal, a nettó pedig 17,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A reálkeresetek 11,6 százalékkal lettek magasabbak egy esztendő leforgása alatt. A nyár utolsó hónapjában elszakadt egymástól a versenyszektor és a költségvetési szféra béreinek alakulása, az előbbiben ugyanis valamelyest mérséklődött a dinamika és az éves bruttó index idei mélypontjára - 12,2 százalékra - süllyedt. A csökkenés elsősorban a bázishatásnak köszönhető - vélekedett Barcza György, az ING Bank elemzője. Az év első nyolc hónapja alatt a havi bruttó átlagkereset 114 600 forint volt, a versenyszférában 14,0 százalékkal, a költségvetési szektorban pedig 28,2 százalékkal gyarapodtak a bruttó keresetek az előző évihez képest. A két szféra közti nagy különbség oka a tavalyi központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a 2002-es illetményemelés. A bruttóval csaknem megegyező mértékben emelkedtek a nettó keresetek is.
Nem sok jóval kecsegtet, hogy a közalkalmazotti bérrendezés szeptembertől jelentősen felhúzza a bérmutatókat, a közszféra bértömege ugyanis egy csapásra 50 százalékkal növekszik. Az elemzők szerint az év utolsó negyedében 25-30 százalékos bruttó béremelkedésre lehet számítani, a közszféra részindexe pedig meghaladhatja az 50 százalékot is.
A középtávú makropálya elemei közül a költségvetésen kívül a bérdinamikát tartják igazán kritikusnak az elemzők. Az inflációs cél miatt aggódó jegybank már a kormány által az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjainak ajánlott 4,5 százalékos növekedést is túlzottnak tartja, az elemzők szerint azonban a versenyszférában legalább 7-8 százalékkal nő majd a bruttó átlagkereset. A jövő évvel kapcsolatban az az igazi kérdés, hogy teremt-e bérfeszültséget a közalkalmazotti bérek 50 százalékos emelése, és ha igen, az miképp hat a vállalati bérekre - vélekedett Barcza.
Kiss Péter foglalkozásügyi miniszter lapunknak a minap úgy nyilatkozott, hogy jövőre 7-8 százalékos reálbéremelést sem tart kizártnak. A kormány hivatalos, 4,5 százalékos bruttó emelkedéssel kalkuláló ajánlata 7-8 százalékos nettó bérnövekedést jelent, ez reálértelemben 2-3 százalékot tenne ki.
D. L.-K. P. P.
