Érdekes módon indokolja a parlamenthez benyújtott adótörvény-módosító csomag azt a javaslatot, amely 2003-tól kiemeli az építményadó-mentes adózói körből a közszolgáltató szervezeteket. A szöveg szerint „ezen mentességi szabály anakronizmusát jól jelzi, hogy például a villamosáram- és gázszolgáltató vállalkozásokat mentesség illette meg a vállalati üdülőik után”. Mintha az előterjesztőt elsősorban az zavarná, hogy az érintett cégeket a fő tevékenységükhöz szorosan nem kapcsolódó létesítményeik után illeti meg automatikusan az adómentesség, pedig a hatályos törvény kiterjed az összes, így a működést szolgáló építményekre is. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) logikája szerint többnyire azok az önkormányzatok élnek majd az adókivetéssel bizonyos cégek esetében, amelyek területén a közszolgáltató tevékenységet nem végez, így a partneri viszonyt nem mérgezi meg egy adóemelés. A tárcánál lapunknak elmondták, hogy nem az önkormányzati bevételek növelése volt a cél a módosító javaslattal, sokkal inkább annak a helyzetnek a megszüntetése, hogy nyereséges vállalkozások automatikusan mentesüljenek az adófizetés alól.
A tárca számításai szerint a módosítás egyébként is jelentéktelen összeggel, összesen legfeljebb néhány tízmillió forinttal emeli meg az önkormányzatok építményadó-bevételeit, vagyis ennyivel emelkedhetnek a közszolgáltatók költségei. Nem egészen életszerű számításaink szerint - melyek azon alapulnak, hogy a közszolgáltatók nagyobb létesítményeinek területet biztosító települések mindegyikén bevezették az építményadót, továbbá a maximális, négyzetméterenként 900 forint befizetésére kötelezik majd a cégeket - ez kevesebb mint 56 ezer négyzetméter hasznos alapterület után felszámítható adót jelentene. Ekkora alapterülettel a nagyobb bevásárlóközpontok rendelkeznek, a közszolgáltatók építményeinek összes alapterületéről nincs megbízható információ, de az 56 ezer négyzetmétert biztosan többszörösen meghaladja a szóba jöhető alapterület. Építményadót egyébként a 3200 magyarországi önkormányzat mintegy harmada vet ki, s tavaly 26,6 milliárd forint folyt be ezen a jogcímen a településekhez. Ez az összes helyi adóbevétel 10 százaléka.
Az adó is egy tétel a hatósági árképzésnél figyelembe vett igazolt költségek között, így annak emelkedése a költségek növekedésétől függően megjelenhet a szolgáltatás áraiban is - mondta lapunknak Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. kommunikációs igazgatója, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének főtitkára. Boross szerint a bölcsebb önkormányzatok óvatosan bánnak az adókkal. Az Elmű székhelyén, a XIII. kerületben egyébként egységesen a maximális 900 forintos adót vetik ki az építményekre. Egyes vélemények szerint az építményadó emelését más adónemeknél nyújtott könnyítésekkel is kompenzálhatják a települések. Ebben az esetben mérsékeltebben emelkedhetnek a közszolgáltatók költségei. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az adószabály változása meghozhatja a helyhatóságok kedvét az építményadó bevezetésére.
Baka Zoltán
