Az üzleti turizmus alapvetően az üzletemberek utazását jelenti, kimondottan munkavégzés céljából. A vendégek nem garasoskodnak, 5-6-szor többet költenek az átlagos turistáknál. Az üzleti útra érkezők száma több tényezőtől függ, az infrastruktúra (közlekedés, szállodák) mellett a legfontosabb szempont: az ország milyen gazdasági jelentőséggel bír a külföld szemében. Magyarországon az üzleti turizmus alapvetően Budapest-központú, mivel ez az ország gazdasági és politikai centruma. Az üzleti turizmus elsősorban nagyvárosokba, üzleti központokba irányul, olyan helyekre, amelyeket repülővel el lehet érni. Az utazók drága szállodákat és szolgáltatásokat vesznek igénybe, emellett előfordul, hogy élnek a szabadidős lehetőségekkel is.
A szomszédos országokkal való összevetésben nem áll rosszul a magyar főváros, de semmiképp sem tarthat igényt a közép-európai üzletembercentrumok vezető helyszínének címére. Az utóbbi években ugyanis érezhető, hogy a térség fővárosai közül többen (Bécs, Prága, Zágráb) elvesznek nemzetközi rendezvényeket Magyarországtól. Ennek legfőbb oka, hogy gyakran nincs Budapesten az igényeknek megfelelő helyszín.
A Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (UIA) adatai szerint 2000-ben a nemzetközi konferenciákat számba vevő listán Magyarország a 21. helyen állt, a megrendezett üléseknél az ország világpiaci részesedése 1,21 százalék volt. A szomszédos országok közül Ausztria a 12., Csehország pedig a 29. helyen áll, a többi ország nem került az első 50 közé. A városok ranglistáján Budapest 2000-ben megőrizte előző évi 13. helyét. A környező városok konkurenciája nem erős. A hagyományosan jól szereplő Bécs 4. helyezett volt, míg Prága a 22. helyre került.
(NAPI)
