Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hét végi Pozsonyban tartott CEFTA-csúcson a miniszterelnökök megerősítették, hogy a CEFTA keretei között folyó kereskedelmi együttműködés eredményei és szándékai kedveznek az érintett országok EU-csatlakozási törekvéseinek. A tagországok a jövőben is liberalizálni kívánják a piacaikat, ki akarják terjeszteni az agrártermékekre vonatkozó kedvezményes lehetőségeket, ám tudják, hogy a kereskedelemben, kivált az agrártermékek kereskedésében vannak érdekkülönbségek. Egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy ezeket a gondokat egymás közti, közvetlen tárgyalások útján kell megoldani, mégpedig oly módon, hogy ne zavarják meg a CEFTA széles keretei közt folyó szabadkereskedelmi folyamat egységes rendszerét.
A CEFTA elmúlt évi kormányfői találkozója alkalmával, 2001 novemberében aláírt 10. sz. kiegészítő jegyzőkönyv alapján magyar-cseh és magyar-szlovák viszonylatban 2002. január 1-jétől tovább bővültek a CEFTA agrárkedvezményei. Az egyezmény kedvezményei különben a mezőgazdasági termékek kereskedelme mellett kiterjednek az iparcikkek kereskedelmére is. A kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak eredménye már látszik a magyar-szlovák és magyar-cseh agrárkereskedelemben.
A CEFTA jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket a tagországok miniszterelnöki szinten legközelebb 2003 őszén, Szlovénia elnöksége idején vitatják meg részletesen. A közös nyilatkozat aláírói az Európai Unió bővítése kapcsán úgy ítélik meg, hogy a továbbiakban is szükség van a csatlakozási folyamatban szerzett tapasztalatok és információk folyamatos cseréjére. Megállapodtak, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során, valamint a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) folyó multilaterális tárgyalásokon az érintett országok közös érdekeinek képviseletében támogatják egymást. Horvátország - amely meghívottként részt vett a pozsonyi találkozón - az év végéig a CEFTA rendes tagjává lép elő, a társulás pedig a továbbiakban is nyitott az új tagországok felvételére.
Tavaly a CEFTA-országokkal megvalósított kereskedelem növekedési üteme exportban 20, importban pedig 10 százalékkal haladta meg a teljes magyar külkereskedelemét. Ily módon a CEFTA-országok részesedése növekedett: a kivitelben 9, a behozatalban 8 százalék volt. A tavalyi export értéke csaknem 2,8 milliárd dollárt, az import pedig majdnem 2,7 milliárd dollárt tett ki. Idén az első hét hónapban a forgalom kevésbé kedvezően alakult. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az export csak 4, az import viszont 13 százalékkal nőtt, a folyamatok tehát eltértek a magyar külkereskedelem egészének alakulásától, hiszen azt a kivitel behozatalt meghaladó ütemű növekedése jellemzi. A CEFTA-export összességében mérsékelt bővülése mellett azonban a viszonylatok többségében folytatódott a korábbi lendületes fejlődés, a legnagyobb mértékben a Bulgáriába irányuló magyar szállítások nőttek, s megtorpanás csak egyes esetekben volt. Az import pedig Bulgária kivételével minden CEFTA-országból nőtt, a legjelentősebben, 19 százalékkal Lengyelországból.
(NAPI)
