Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH adatai szerint a kalászos gabonák betakarított területének 64 százalékát, a termésmennyiségnek pedig 70 százalékát a búza - őszi, tavaszi, tönköly, durum - adja. Az aszály következtében a tavalyinál 8 százalékkal kisebb betakarított területről 25 százalékkal kevesebb termést, 3,9 millió tonnát vágtak le. Ez a mennyiség az 1996-2000-es évek átlagánál csaknem 5 százalékkal kisebb, a 3 százalékos területnövekedés ellenére, ami a hozamok csökkenését, a minőségi termelés romlását jelzi: a búza hektáronkénti 3510 kilogrammos termésátlaga 19 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, s csaknem 8 százalékkal az 1996-2000. évek átlagánál. A hozamcsökkenés azért sem kedvező, mert szakértők az európai uniós csatlakozás kapcsán többször felhívták a figyelmet a búzahozamok növelésének fontosságára a hatékonyság növelésére. Hiába kapnák meg ugyanis a még mindig csak remélt uniós támogatást a magyar gazdálkodók, ha a jelenlegi EU-farmerek jobb termésátlagokkal versenyképesebbek lesznek náluk. Olyan hozamokat persze dőreség lenne megcélozni, mint amilyenek a nyolcvanas években voltak, de az átlagtermés növelését, mint célt kár volna feladni.
Rozsból az előző évihez képest 6 százalékkal kisebb területről 21 százalékkal kevesebbet, 95 ezer tonnát takarítottak be. Az őszi és tavaszi árpa együttes betakarított területe 1,4 százalékkal meghaladta a tavalyit, ám az 1,051 millió tonnás termésmennyiség 19 százalékkal, a termésátlag pedig 20 százalékkal maradt el a múlt évitől. Zabot 5 százalékkal nagyobb területről takarítottak be a tavalyinál, de a terméseredmény a korábbinál 8 százalékkal kisebb, 138 ezer tonna lett.
L. L.
