Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkaügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magas foglalkoztatási arányt felmutató nyugat-európai országokban a távmunka jelentős - 10-15, helyenként 18-20 százalékos - részesedéssel bír, és kiterjedten alkalmazzák a munkaidő hatékonyabb felosztására részmunkaidős foglalkoztatást (van, ahol ez eléri a 30 százalékos arányt). Az aktív korúak ilyetén módon történő, 70-75 százalékos foglalkoztatási aránya gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent - magyarázta a miniszter. Kiss utalt arra, hogy Magyarországon a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás is működik, csak nem a szükséges mértékben. Előbbi növelése mellett a munkaügyi tárca az utóbbinak a bővítését is tervezi. A munkaügyi tárca a részmunkaidős foglalkoztatást nem a legalacsonyabb bérek, hanem az átlagos vagy átlag feletti jövedelmet húzók körében tervezi támogatni jövő év elejétől. Az az ambíciónk, hogy a mostani 7 százalékos részmunkaidős foglalkoztatási arány akár meg is duplázódjon a kormányzati ciklus végéig - mondta Kiss.
A támogatás részleteiről a miniszter a jövő évi forrásokról való kormányegyeztetés előtt nem mondott konkrét számot, annyit azonban megjegyzett, hogy ha többen dolgoznak, csökkenthetők a járulékterhek. Az a munkáltató tehát, aki részmunkaidőben foglalkoztat, új, részmunkaidős munkahelyet teremt, az elképzelések szerint várhatóan járulékkedvezményre, támogatásra számíthatna, ami hátrányos helyzet esetén elérhetné az 1,6 millió forintot is. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési tárgyalás még hátravan, de a terveket lehetne akár a munkaerő-piaci alapból is támogatni. Megvalósításuk érdekében szükség lenne a vonatkozó tb-jogszabályok módosítására is.
László Levente
