A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (CEFTA) részt vevő országok agrárminisztereinek pozsonyi találkozóján az ellentétek, miként az várható is volt (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 3., 4. oldal), valóban elsimulni látszottak. A békés hangulatot mi sem jelzi jobban, mint hogy a vámvitákról szóló megjegyzések még a pozsonyi jegyzőkönyvekbe sem kerültek bele. A miniszterek egyetértettek abban, a sikeres EU-csatlakozási tárgyalások érdekében elengedhetetlen, hogy Brüsszel a régi EU-tagországokkal egyenlő feltételeket kínáljon a csatlakozni kívánó országok számára a közös agrárpolitika (CAP) alkalmazásában, különös tekintettel a közvetlen kifizetésekre és a vidékfejlesztési intézkedésekre. A termelési kvótákat és a bázisidőszakokat a tagjelölt országok között differenciáltan, egyedi körülményeik messzemenő figyelembevételével tartják szükségesnek meghatározni a CEFTA-országok.
A találkozón a Cseh Köztársaság képviselője jelentést tett a CEFTA-országok mezőgazdasági és élelmiszer-ipari adatbázisáról, amely az interneten is elérhető, a cseh agrártárca honlapján. A résztvevők mindegyike egyetértett azzal a javaslattal, hogy az adatbázist bővítsék ki a CEFTA-vámkvóták kihasználásáról szóló táblázattal. Nem sikerült előrelépni a CEFTA-országok mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeire vonatkozó vizsgálati eredmények és bizonyítványok kölcsönös elismerése tekintetében. A miniszterek úgy vélték, hogy - figyelembe véve a közelgő EU-csatlakozást - tanácsos inkább a vonatkozó közösségi jogszabályok harmonizációjára helyezni a hangsúlyt.
László Levente
