A feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások átlagából számolt bérinfláció a versenyszférában az idei 11,2 százalékról jövőre 7,5 százalékra mérséklődhet - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban közzétett inflációs előrejelzésében. A NAPI Gazdaság által a kormány első száz napjáról szervezett konferencián a kormány tagjai 2003-ra a magánszektorban 5 százalékos nominális bérnövekményről beszéltek, ennek megvalósulása jelentősen segítené az MNB infláció letörésére irányuló erőfeszítéseit. A CA-IB számításai szerint viszont a 13 százalék körüli idei bérnövekedés a versenyszférában jövőre 10 százalékra csökkenhet, ennél kisebb ütem nehezen képzelhető el - tudtuk meg Zsoldos Istvántól, a bank elemzőjétől. A szelídülés oka elsősorban a szektor lassú alkalmazkodása a csökkenő inflációhoz.
A közszféra béreinek átlagosan 50 százalékos szeptember elsejei emelkedése a magas bázis miatt torzítja a valós bérdinamikáról kapott képet - mondta lapunknak Vojnits Tamás, a OTP Rt. vezető makroelemzője.
Az idén az adószabályok változása miatt erőteljesen megváltozott a bruttó és a nettó bérek aránya. A lakosság egészére vetítve az inflációs nyomást a nyugdíjak mérsékelt növekedése tompíthatja, sok függ tehát a novemberben esedékes nyugdíjemeléstől.
A NAPI Gazdaság számításai szerint a jelenleginél még akkor is lényegesen több pénz marad a családoknál fogyasztásra, ha tarthatónak bizonyul a versenyszféra béreinek 5 százalékos emelkedése. Mivel a teljes 2002-es évre számított bázishoz képest jövőre legalább 33 százalékos béremelkedés várható a bérállomány egyharmadát adó állami szektorban, a teljes bérinfláció ebben az esetben 14 százalékra tehető, ez pedig önmagában jócskán növeli a jövő évi inflációt.
A Széchenyi-kártyával nyerhető forgóeszközhitelek és a vállalkozásfejlesztési célú mikrohitelek legfeljebb az egy-két embert foglalkoztató apró vállalkozások életben tartását szolgálhatják, működő beruházásokat ezekből nem lehet finanszírozni - mondta lapunknak Kristóf Katalin, a Mill-Tech Export-Import Kft. ügyvezetője az első száz napról rendezett konferencián. Szerinte a tőkehiánnyal küszködő kis cégeken nem segít az adókedvezmény sem. Úgy véli, nem utólag, hanem előre, még az indulás idején kellene támogatni a kkv-kat beruházásaikban, mintegy megadva nekik a kezdő lökést, mert csak így lehetnek a jövőben „önjárók”. Az ügyvezető az állam és a pénzintézetek szorosabb együttműködésével látja megoldhatónak a kérdést. Bővítené a meglévő állami pályázatok körét és a szakmai kamarák, érdekképviseletek közreműködését is kevesli.
A Hewlett-Packard Magyarország Kft. beszállítóinak, illetve szervizszolgáltatóinak 70 százaléka magyar kis- és középvállalkozó. Beck György, a HP ügyvezetője arra figyelmeztet: aki az állami segítséget várja, rosszul teszi, mert attól önmagában nem válik versenyképessé. Az államtól elsősorban a beruházásra ösztönző, EU-konform gazdasági környezet megteremtését lehet várni. A HP magyarországi vezetője abban bízik, hogy a multik a közeli jövőben egyre több fejlesztési, szakértői és oktatási központot hoznak ide. Ezek lehetnek azok az eszközök, amelyek köré csoportosulhatnak a kisebb vállalkozások, s alakulhatnak ki a fejlődést garantáló újabb holdudvarok. Beck szerint egyébként ezt az átcsoportosulást elsősorban a szakemberhiány hátráltathatja. A jelenleginél több logisztikai szakemberre, fejlesztő mérnökre, projektmenedzserre és nemzetközi jogászra lesz szükség.
R. Zs.-S. M.
