Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élő sertés megnövekedett árára hivatkozva emelnék a sertés átadási árát a feldolgozók - mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsége titkára. Hozzátette: az élő sertés felvásárlási ára kilogrammonként mintegy 40 forinttal - átlagosan 10-15 százalékkal - emelkedett az utóbbi időben a korábbi kilogrammonkénti 250 forintról. A feldolgozók megpróbálják ezt a megnövekedett alapanyagárat érvényesíteni a kereskedőkkel szemben az átadási árakban. Amennyiben ez sikerülne, még akkor sem érnék el a tavalyi árszintet, így az áremelésnek nem lenne inflációgerjesztő hatása sem - hívta fel a figyelmet a szakember. Szerinte különben a drágulás oka elsősorban az volt, hogy az élő sertés korábbi ára nem érte el az önköltséget.
Másképp látja ezt Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára, aki szerint a feldolgozók az állam által támogatott élősertés-kivitel következtében elindult - különben csekély mértékű, becslése szerint még a 200 ezer állatot sem elérő - export következtében belátták, hogy meg kell fizetniük a magasabb árat.
Az állam előbb kilogrammonként 27, majd 37 forinttal támogatta az élő sertés kivitelét, előbbihez 295, utóbbihoz 290 forint minimális felvásárlási árat rendelt kilogrammonként. Tóth azonban fájlalja, hogy a kivitt élő sertések után a termelők nem kapják meg a belföldön értékesített sertések kilogrammja után járó 12 forint minőségi támogatást.
Az élő sertés exporttámogatásának a jelek szerint csak pszichológiai hatása lehetett a piacra, a támogatást azonban az adófizetőknek kell megfizetniük. Amennyiben a hús ára mostanában emelkedne, akkor - egyes vélemények szerint - kétszer fizetnének azért, hogy a termelők hasznuknál legyenek: a támogatás mellett a fogyasztói árban is. Ez a megközelítés persze nem kedvező sem a sertéstartóknak, sem a feldolgozóknak, sem a kormánynak, a fogyasztónak azonban igen. Ráadásul a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak volt más javaslata az élő állat árának emelésére, mégpedig az irányárhoz szabott minőségi támogatási sáv szűkítésének ötlete, ami nem valósult meg (NAPI Gazdaság, 2002. július 25., 5. oldal).
A magyarországi sertéspiacon jelenleg a piaci logikával ellentétes folyamatok zajlanak. Az AKII prognózisa szerint idén augusztus elején 5,2 millió körüli volt a sertések száma, több mint 5 százalékkal nagyobb, mint négy hónappal korábban. Az intézet szerint az emelkedést elsősorban a múlt év második felében tapasztalható kedvező vágósertés-takarmány árarány okozza. A KSH ma hozza nyilvánosságra hivatalos sertéslétszámadatát. Tóth Péter, a hivatal munkatársa úgy véli, az AKII által 5,21 millióra prognosztizált növekedés nagyjából bekövetkezik, sőt ennél valamivel több is (5,24-5,26 millió közötti) lehet a sertések száma. Tóth lényegében egyetért az AKII növekedési indoklásával.
Tóth nem lát ellentmondást a sertéslétszám növekedése és az élőállat-felvásárlási ár emelkedése között, a csökkenés ugyanis - a négy hónapos ellési időszak következtében - ezután következik. A mostani növekedés még a korábban „bebúgatott” kocák fialásának eredménye, a termelői kedv azonban időközben megtört - tette hozzá. Az AKII ugyanakkor úgy véli, hogy az anyakocák száma is 5 ezerrel, 365 ezerre növekedett április óta. A KSH-s Tóth Péter ugyanakkor azt állítja, hogy az anyakocák száma még ennél is több, 380 ezer.
László Levente
