Magyarországon hétfőn életbe lépett az a döntés, miszerint a kiválasztott vas- és acélipari termékeknél pótvámot vetnek ki egy bizonyos mennyiség felett. Prágában úgy vélik, hogy ez az intézkedés - bár konkrétan nem korlátozza a Magyarországra irányuló cseh kivitelt -, Csehország számára kedvezőtlen. A magyar védintézkedésekre válaszolva a cseh kormány úgy döntött, hogy júniustól kezdve szigorúan figyelni fogja a külföldi vas- és acélipari termékek behozatalát, hogy pontos képet kapjon a helyzetről, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hozasson. Várkonyi László, a külügyi tárca főosztályvezetője szerint arról lehet szó, hogy Prága nehezményezi a bázismennyiségek meghatározását magyar részről. A magyar korlátozó intézkedés az érintett termékek elmúlt három évi importjának 110 százaléka felett határoz meg többletvámot. Az érintett időszakban azonban bizonyos cseh acéltermékekre vonatkozóan érvényben volt egy kétoldalú megállapodás, miszerint a cseh fél bizonyos szinten tartja szállításait. Prága úgy gondolja, hogy az ilyen módon korlátozott bázis miatt hátrányok érik a magyar piacon. Mindazonáltal tegnap délig sem a külügyi tárcához, sem pedig a genfi WTO-misszióhoz nem érkezett akár kétoldalú, akár a szervezet keretein belüli konzultációra vonatkozó kérelem.
Az acélimport júniustól való szigorú figyelése előszele lehet piacvédelmi intézkedések bevezetésének. A WTO szabályainak is megfelelő piacvédelmi eljárás első fázisa a forgalom vizsgálata. E fázisban azonban már lehet ideiglenes korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az ezt megelőző előzetes vizsgálati szakasz azt igazolja, hogy ezek elmulasztása súlyos, nehezen vagy sehogy sem helyrehozható hátrányokat okoz.
A cseh hivatalos statisztikai adatokból kitűnik, hogy Csehország acélipari kivitele a közép-európai országokba, különösen Magyarországra, Lengyelországba és Szlovákiába jóval gyorsabban nő, mint az Európai Unió országaiba. Prágai adatok szerint Csehország tavaly 148 ezer tonna acélt exportált Magyarországra.
(NAPI)
