Az Egészségbiztosítási Alap első három havi hiánya pénzforgalmi szemléletben megközelíti a 31 milliárd forintot, ám a később megtérülő előlegek nélkül számított deficit csak 16,1 milliárd forint - tudtuk meg. Utóbbi is csaknem megfelel azonban az erre az évre előirányzott 17,2 milliárdos hiánynak. Márciusban mintegy 8 milliárd forinttal emelkedett a deficit. Az alap első negyedévi bevételei mintegy 12 milliárd forinttal haladják meg az időarányost, míg a kiadások 39 milliárddal nagyobbak a március végére tervezettnél. A 27 milliárdos különbség az időarányosan tervezett 4 milliárdos deficittel együtt adja ki a ténylegesen elért 31 milliárd forintos hiányt.
Számításaink szerint a kiadási oldalon legalább 135 milliárd forint pótlólagos forrást kell biztosítani az év során. A legnagyobb tételt az egészségügyi szolgáltatók finanszírozására szolgáló gyógyító-megelőző ellátások jelentik, ahol a tavaly év közben hozott intézkedések - a sürgősségi ellátóhelyek finanszírozásának növelése, a nővérek bérének emelése, illetve a fogorvosi alapellátások ingyenessé tétele - áthúzódó hatásával számolva 60-80 milliárd forint hiányzik az idei költségvetésből. A 13,4 milliárdra rúgó előlegek nélkül számolt kiadások 19 milliárddal haladták meg az időarányost. A legfrissebb számítások szerint további legalább 40 milliárd forintot igényel a szintén jelentősen alultervezett gyógyszerkassza feltöltése. Úgy tudjuk, gyógyszerekre március végéig 48,5 milliárd forintot fordítottak, ami az éves előirányzat csaknem 32 százaléka. A túllépés tehát már meghaladja a 10 milliárdot, s ezt a tendenciát csak rontani fogja a júliusban esedékes újabb áremelés.
Valószínűleg 18 milliárd forint többletforrásra lesz szükség az alap által folyósított rokkantsági nyugdíjaknál is. Nem tartható a táppénz előirányzata sem: itt 14 milliárdos többletráfordítással lehet számolni az év egészében. A terhességi gyermekágyi segélyeknél is várható 4 milliárd forint többletkiadás. A kasszák többsége kapcsán megállapítható, hogy az idei - még 2000 őszén meghatározott - előirányzat alacsonyabb az előző évi tényleges kiadásnál. A kormánynak már az év első hónapjaiban rendelkeznie kell a havonta felhasználható összegről mind a gyógyszer-, mind a gyógyító-megelőző kassza esetében. A jogszabályok szerint erre az időarányosan tervezettet 5 százalékkal meghaladó kiadások esetében köteles a kabinet.
A többletkiadások egy részét ellensúlyozhatják a terven felüli járulékbevételek és egészségügyi hozzájárulások, ám ez az összeg változatlan tendencia mellett is a pótlólagos forrásigénynek csak kevesebb mint 40 százalékát fedezné. A fennmaradó 85-90 milliárd forintot a központi költségvetésnek kell finanszíroznia.
Baka Zoltán
