Elsősorban a kandidáló kelet-közép-európai államok közvetlen szomszédságában levő gazdag EU-országok, illetve tartományok - mindenekelőtt Ausztria és Bajorország - szolgáltató-, építő- illetve szállítóiparában alkalmazott, képzetlen munkaerő bére eshet vissza az EU keleti bővítése nyomán. Ám az unió országai közül a kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások ellenére is ezek az államok lesznek a bővítés legnagyobb nyertesei - derül ki a CEIS tanulmányából.
A keleti bővítés elsősorban a szabad munkaerő-áramláson keresztül gyakorolhat hatást az EU munkaerőpiacára. Szakértők szerint ugyanis a kelet-közép-európai régiónak sem az EU közvetlen tőkebefektetései, sem pedig külkereskedelme szempontjából nincs akkora jelentősége, hogy a liberalizáció a munkaerőpiacon is érződjön. Ha az EU keleti bővítése után lehetővé válik a szabad munkaerő-áramlás, akkor a Németországban élő külföldi rezidensek száma évi 220 ezerrel, az Ausztriában élőké pedig évi 40 ezerrel nőhet. A CEIS becslése szerint a magasabb munkabérek miatt beáramló külföldi munkások száma évről évre csökken majd, hosszú távon Németországban 2,5 millióval, Ausztriában pedig 470 ezerrel több Kelet-Közép-Európából származó lakosra lehet számítani. Magyarországnak mind Németországgal, mind Ausztriával van hatályos, kölcsönösségi alapon működő foglalkoztatási egyezménye: az ebben meghatározott kvóták jelentéktelen hatást feltételeznek magyar részről a nyugat-európai országok munkaerőpiacán.
K. P. P.
