A múlt évben a nettó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 16,2 százalékkal nőttek, ezen belül a versenyszférában 15,0, a költségvetésiben pedig 19,5 százalékkal emelkedtek. Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetének reálértéke 6,4 százalékkal nőtt. A KSH számításai szerint a gyermekkedvezmény egy munkavállaló esetében átlagosan a reálkereset további mintegy 1,3 százalékpontos növekedését eredményezi.
A közalkalmazotti bérek ilyetén elszabadulása a keresetek megduplázására vonatkozó miniszterelnöki ígéret előszelének is tekinthető, bár a versenyszféra béremelés dolgában még nem sorakozott föl az állam mellé. Az orbáni ígéret teljesüléséhez a nettó kereseteknek évi 19 százalékkal kell emelkedniük. A makrogazdasági adatok egyelőre nem jelezték, hogy a reálkeresetek megugrása akár a fizetési mérleg, akár az infláció oldalán veszélyeztetnék a fenntartható növekedést, de a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa éppen tegnap hívta fel a figyelmet arra, hogy az inflációtól elszakadó bérek, illetve a növekvő lakossági fogyasztás a szolgáltató szektorban a dezinfláció lassulásához vezethetnek. A reálkeresetek gyors növekedésének veszélyeire a piaci elemzők is figyelmeztettek már, bár többen abban reménykednek, hogy ennek jelentős része felszívódik a lakásépítési beruházásokban, illetve a megtakarítások növekedésében.
A havi bruttó átlagkeresetek a múlt évben 18,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábban feljegyzettet. Ezen belül a versenyszférában 16,3, a költségvetésiben pedig 22,4 százalékos volt a növekedés. A költségvetés finanszírozta területek között jelentős ütemkülönbség alakult ki. Leggyorsabban - 26,3 százalékkal - a közigazgatásban növekedtek a keresetek a köztisztviselői illetmények júliusi hatályú emelése, valamint az októberben, novemberben fizetett jutalmak, illetve az ebben az évben kötelezően decemberben kifizetett tizenharmadik havi illetmény miatt. Legkevésbé - 15,4 százalékkal - az egészségügyi, szociális ellátásban nőttek az átlagkeresetek, emögött részben az előző év júliusában és novemberében fizetett egyszeri rendkívüli juttatás miatti magas bázis áll.
A tegnap publikált adatokból kiderül, hogy tavaly a törvény szerint járónál nagyobb nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak. A nettó átlagkereset és az infláció alakulása alapján tavaly 15,7 százalékos nyugdíjemelést kellett volna végrehajtani: a nyugdíjszámításkor fele-fele arányban figyelembe vett makromutatókból 12,7 százalékos kötelezettség keletkezett, amit megfejeltek további 3 százalékpontos bónusszal. Az előző évben ennél nagyobb növekményben részesültek a nyugdíjasok: az évközi emelésekkel 15,9, a kamatokkal együtt pedig 16,1 százalékkal emelkedtek a járandóságok. Évközi kiegészítésekre mindazonáltal idén is szükség lesz. A költségvetési törvény alapján járó 9,7 százalékot ugyanis 8,4 százalékos nettó átlagkereset-emelkedés szerint számolták ki, ám a Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzése már 11-13 százalékot valószínűsít erre az évre. Így további 2 százalékpontos nyugdíjemelést kell még végrehajtani, aminek a forrásigénye 30-35 milliárd forint.
B. Z.-M. Cs.
