- A statisztikák szerint vásárlóerő-paritáson egységnyi GDP előállításához másfélszer több energiát használ fel jelenleg a magyar gazdaság, mint a fejlett országok. Mikor szűnhet meg ez az állapot?
- Az elmúlt tíz évben jelentős előrelépést tett Magyarország az energiaigényesség tekintetében. Míg 1980 és 1987 között évi 1 százalék GDP-növekményhez 0,5 százalék összenergia-, illetve csaknem 2 százalék villamosenergia-növekedés tartozott, addig 1993 és 2000 között az átlag 3,5 százalékos GDP-növekedéshez már csak évi 0,3 százalékos villamosenergiaigény-növekedés járult, miközben az összenergia-igény ez idő alatt összesen 2 százalékkal mérséklődött. Megdőlt tehát az a korábban Magyarországon általánosan vallott nézet, miszerint gazdasági növekedés csak az energiafelhasználás bővülésével valósulhat meg. Az energiaigényesség javulásában a gazdasági szerkezet átalakításának és az állami energiatakarékossági programoknak volt meghatározó szerepük. Számításaink szerint az úgynevezett rugalmassági mutató a nyolcvanas évekbeli plusz 0,5 százalékról mínusz 0,07 százalékra csökkent. Feltételezésünk szerint ha a következő tíz évben a GDP évi 5 százalékos növekedésével kalkulálunk, ehhez a teljes energiafogyasztás évi 1 százalékos növekedése, illetve a villamosenergia-felhasználás mintegy 1,5 százalékos emelkedése kapcsolódhat. Ha ez az elképzelés valóra válik, 2010 környékén jelentősen közelebb kerülhetünk a fejlett európai országok fajlagos energiafelhasználásának átlagos szintjéhez.
- A tavaly év végén elfogadott, részben ez év februárjában, részben 2003 januárjától hatályba lépő villamosenergia-törvény (vet) miatt a piac egyetlen szereplője sem felhőtlenül boldog, pedig éveken át tartott az érdekegyeztetés. Milyennek tartja a piacnyitást is előkészítő új jogszabályt?
- Sikerült olyan törvényt készíteni, amely világos szabályokat, működési mechanizmusokat tartalmaz a piac szereplői számára, lehetővé teszi a verseny megjelenését ebben a piaci szegmensben is, és megfelelő garanciákat nyújt az ellátás biztonságát illetően. A piac egyszeri, drasztikus megnyitása helyett a fokozatosság elvét valljuk, elsősorban az úgynevezett befagyott költségek minimalizálása miatt. Valóban hosszú egyeztetés előzte meg a törvény előkészítését, de ne feledjük, hogy az Európai Uniónak is tíz évre volt szüksége a direktívák elfogadtatásához. Megjegyzem, a villamosenergia-törvény jelenlegi változatát mindvégig támogatták a piaci szereplők, beleértve a szolgáltatókat, az erőműveket és az MVM-et (Magyar Villamos Művek Rt.) is, és ugyancsak pozitívan nyilatkoznak a tudományos élet képviselői és a civil szervezetek.
- Egy nemrégiben tartott konferencián azt mondta, hogy több tucat alsóbb szintű jogszabály megfogalmazása van még hátra. Mikor születnek meg ezek?
- Terveink szerint az alsóbb szintű jogszabályok túlnyomó többsége ez év július elsejétől életbe lép. Ezek azok a jogszabályok, amelyek szükségesek a törvény által előírt új engedélyek elkészítéséhez és benyújtásához, valamint azokat a jogszabályokat soroltuk előre, amelyek a piacnyitás szempontjából elengedhetetlenek. A munkába ezúttal is be kívánjuk vonni a piac szereplőit, a fogyasztóvédelmi szervezeteket.
- A törvénynek mely részei léptek idén hatályba, és melyekre várunk a jövő évi piacnyitásig?
- A törvénynek kisebbik része érvényes ez év február elsejétől, nagyobbik része 2003. január elsejére marad. Most lépett hatályba többek között az energiahivatal jogállásáról szóló passzus. Nem főigazgatója, hanem elnöke és elnökhelyettese lesz ezentúl a szervezetnek, akiket nem a gazdasági miniszter, hanem az ő javaslatára a miniszterelnök nevez ki, méghozzá hat évre. A szervezet függetlenségét önálló gazdálkodása is erősíti, bevételei a bírságokból és különféle díjakból származnak. Döntéseit bírósági úton megtámadható határozatok formájában hozza a hivatal, a GM tehát megszűnik másodfokú államigazgatási eljáróként működni. Jövő januártól, amikor a piac egyharmada válik szabaddá a feljogosított fogyasztók számára, párhuzamosan működik a közüzemi és a versenypiac. A feljogosított fogyasztók eldönthetik, kitől vásárolnak áramot. Ehhez persze tudni kell, hogy a törvény szerint fogyasztásuk felét itthonról kötelesek beszerezni, ráadásul a jogszabály lehetővé teszi az import megtagadását, ha az olyan országból jön, ahol a piacnyitásnak nem érték el azt a fokát, amelyet Magyarország. Ez a reciprocitás elve, amely megfelel az Európai Unió gyakorlatának.
- Mikor élnek majd ezzel a lehetőséggel?
- A törvény szerint a villamos energia határon keresztül történő szállításának részletes szabályait kormányrendeletnek kell szabályoznia, amely még nem készült el. A tervezet elkészítése során a befagyott költségek minimalizálásából, az árak leszorításának követelményéből indulunk ki.
- Véleménye szerint hogyan működik majd egymás mellett a közüzemi és a versenypiac?
- Úgy gondoljuk, hogy a fogyasztók akkor élnek a feljogosított fogyasztóvá válás esélyével, ha legalább tízszázalékos árelőnyt tudnak maguknak biztosítani. A piacon majd eldől, lehet-e ilyen áron áramot venni. A közüzemi piac a maihoz hasonlóan működik majd, hatósági árakkal. A Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatára a gazdasági miniszter hirdeti ki az árakat a közüzemi piacon, ahol az MVM - ellátási kötelezettséggel - nagykereskedőként jelenik meg. A verseny beindulásával a közüzemi piacon lévők is nyilván igyekeznek majd a korábbinál hatékonyabban működni, hiszen ők is szeretnék megtartani fogyasztóikat. Várakozásaink szerint ez a verseny jótékony hatással lesz az árak alakulására.
- Lesz-e áramtőzsde, vagy erről már teljesen lemondtak?
- A törvény azt tartalmazza, hogy lehet kereskedni a szervezett piac keretében. Ez új jogintézmény, amelyhez az engedélyeket az energiahivatal adja ki. A törvény elvileg megengedi azt is, hogy tőzsdén kereskedjenek az árammal. Mindkét megoldás a rendszerirányítóval való nagyon szigorú együttműködési kötelezettséget jelent.
- Hogyan fog működni a független rendszerirányító?
- A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir), amely az irányítás mellett felelős a rendszer üzemvitelének biztonságáért, szükség szerint, de legalább kétévente köteles hosszú és rövid távú energiamérleget készíteni. Ebben felméri a rendelkezésre álló kapacitásokat és a jelentkező igényeket, hogy folyamatosan lehessen látni, miként alakul a villamosenergia-rendszer egyensúlya, szükség van-e az ellátás biztonsága érdekében a kapacitások növelésére. A nyugat-európai liberalizációhoz képest újdonság, és az ottani gyakorlathoz képest jóval rugalmasabb megoldás, hogy - a törvénynek megfelelően - az energiahivatal adott esetben kapacitástendert írhat ki.
- Mi lesz a paksi atomerőművel? Részese lesz-e a versenypiacnak a legolcsóbb áramot előállító hazai termelő?
- Paks jelenleg az áramszükségletek 40 százalékát fedezi és mindezt a legalacsonyabb áron, ezért stratégiai szerepe van az árampiacon. A kormány úgy döntött, hogy Paks köteles villamosenergia-termelését továbbra is a közüzemi piacon fölajánlani, csupán a felesleggel jelenhet meg a versenyszférában. Csak így tarthatók ugyanis alacsonyan a közüzemi árak, amelyek kategóriájába tartozik a többi között a lakosság is.
- A hazai energiafelhasználás 38 százalékát adja ma a földgáz - szemben az EU 21 százalékával -, az előrejelzések szerint 2010-ben ez az arány 45-47 százalékra ée majd el majd. Biztos, hogy jó ez nekünk, miközben tudjuk azt is, hogy idehaza fogyóban vannak a lelőhelyek?
- Kétségtelen, hogy Európában csupán Hollandia előzi meg Magyarországot az energiastruktúra földgázrészesedését illetően. A hazai magas arány ma adottság, ami több okra vezethető vissza. Magyarországon meglehetősen korlátozott számban állnak rendelkezésre hazai kitermelésű versenyképes energiahordozók. A gáz ellen sokan árának volatilitását hozzák fel, ennek ellenére számos előnye van: egyrészt tüzelőanyagként való felhasználása kifejezetten környezetbarát, ami nagyfokú hatékonysággal is párosul. Másrészt a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához szükség van olyan erőművi kapacitásokra, amelyek gyorsan mozgósíthatók. A jelenlegi technológiai szint mellett erre a gázturbinás erőművek a legalkalmasabbak.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa