A kormány szerint elfogadhatatlan a brüsszeli agrártámogatási javaslat

Budapest nem kér több agrártámogatást, de kevesebbel sem elégszik meg, mint amennyi az Európai Unió jelenlegi tagországainak jár. Erről Martonyi János külügyminiszter beszélt, miután a kormány a hétvégén rendkívüli ülésen tárgyalta az brüsszeli bizottságnak a bővítés finanszírozására vonatkozó javaslatokról szóló tájékoztatóját. A kormány nem lepődött meg a brüsszeli javaslaton, az uniós álláspont tervezete azonban csak március végére, április elejére készül el, a közös álláspont júniusban várható. A visegrádi országok a brüsszeli javaslatra vonatkozó elutasítása után az úgynevezett luxemburgi csoport egyeztetésére is szükség van. Martonyi kiemelte, hogy a nemzetgazdasági szintű támogatások formája változhatna, mértékük azonban nem. A magyar álláspont nem csak a magyar érdekekkel van összhangban, hanem az európai integráció alapelveivel is, nevezetesen a versenyfeltételek egyenlőségével, a megkülönböztető elbánás tilalmával is - tette hozzá a külügyminiszter. A kormány ugyanis egyetértett abban, hogy a magyar tárgyalási álláspont lényege az egyenlő elbánás elve. Ez vonatkozik a mezőgazdasági és a regionális politikára is, azaz a strukturális és a kohéziós alapból való részesedés mértékére és módjára.
A bizottsági javaslat szerint az újonnan csatlakozó országok gazdálkodóinak járó közvetlen agrártámogatások 2004-ben 25, 2005-ben 30, 2006-ban pedig 35 százalékát tennék ki a korábbi uniós tagállamok farmertámogatásainak, s csak tíz év alatt érnék el azokat. A strukturális támogatásokból viszont a tagjelölt országok abszolút értékben 2004-ben 7067, 2005-ben 8150, 2006-ban pedig 10 350 millió eurót kapnának (NAPI Gazdaság, 2002. január 31. szám, 1-3. oldal). A külügyminiszter példaként említette, hogy az előrejelzések szerint egy kedvezményezett uniós polgárra 231 euró támogatás jut majd, a tagjelöltek állampolgárai pedig 120 euróra számíthatnának. Magyarország 2004-ben 1,6 milliárd, 2005-ben 2 milliárd, 2006-ban pedig 2,4-2,6 milliárd euró uniós agrártámogatást kapna összességében, de ez csak közelítő szám, mert a brüsszeli anyag tíz tagjelöltre vonatkozik. Lapunk kérdésére a külügyminiszter elmondta, hogy mindent összevetve az első években az általános szabályozás alapján nagyjából feleannyi támogatás jutna a magyar gazdálkodóknak, mint az unióbelieknek, de plusz 4 százalék még szóba jöhet GDP-arányosan.
(NAPI)