Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank olyan monetáris politikát folytat, amelyik támogatja a gazdaság növekedését, de nem ingatja meg az infláció stabil csökkenésének folyamatát – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a gazdasági tanács tegnapi ülésén. Az MNB az idei éves átlagos inflációt 5,5 százalékra várja, ám az elnök úgy fogalmazott: ha most kérdeznék, inkább 5,2 százalékot mondana.
A várakozások szerint az év első felében markáns havi csökkenés mutatkozna, amelynek üteme a második hat hónapban érezhetően mérséklődik. Járai egyértelművé tette, hogy az év végi 4,5 százalékos inflációt akkor is „befutják”, ha ahhoz a külső feltételek változása miatt a mostaninál erősebb forintra lenne szükség.
A forint mostani árfolyama megfelelő mind az idei, mind pedig a jövő évi 3,5 százalékos inflációs célkitűzéshez, de ha a változó körülmények ezt indokolnák, akkor erősebb lenne – mondta az elnök. A jegybank célja az, hogy az EU-tagság után 2-3 évvel bevezessék az eurót Magyarországon, ennek kell alárendelni a pénzügy- és a gazdaságpolitikát.
A miniszterelnök az ülésen ismét megemlítette a gazdaság 7 százalékos növekedésének lehetőségét. Ehhez természetesen egy sor feltételnek adottnak kell lenni, igaz, Orbán szavaiból annyi derült ki, hogy tartós világgazdasági konjunktúra esetén néhány év múlva el lehet érni ezt a növekedési ütemet. Ugyancsak a jövőbeli elképzelésekre utalt a kormányfő azzal, hogy amennyiben sikeresnek bizonyul a kétéves költségvetés gyakorlata, úgy jó eséllyel lehet hároméves büdzsére is számítani.
Az ülésen a munkavállalói érdekképviseletek az infláció alultervezésének gyakorlatát bírálták, és nehezményezték, hogy a két minimálbér-emelés által éppen nem érintett alkalmazotti csoportok semmiféle támogatást nem kaptak.
Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke abbéli aggodalmának adott hangot, hogy ha az idén is a tavalyihoz hasonló mértékben értékelődik fel a forint, akkor kérdésessé válhat az idei növekedési tervek megvalósulása.
(NAPI)
