A tervezett 10,1 milliárd forinttal szemben meghaladja a 30 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alap tavalyi költségvetésének hiánya, bár a központi költségvetés átutalásaival a decemberi mérleg 14,3 milliárd forintos többletet mutat. A tervet meghaladó mértékű deficitre már évközben számítottak a szakemberek, a végleges hiány azonban kedvezőbb a várakozásoknál. Ennek oka a rendkívül jó decemberi járulékbevétel, ami által az egész évben befolyt járulék összege csak kevesebb mint 0,5 milliárd forinttal marad el a módosított előirányzattól. Úgy tudjuk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az ősz folyamán még 6-7 milliárdos elmaradást sem tartottak kizártnak éves szinten.
A decemberi járulékbevétel 9,4 milliárd forinttal haladta meg az egy hónappal korábbit, s 12,4 milliárddal az egy évvel ezelőttit. Utóbbi 28,3 százalékos növekedést jelent, ami jócskán meghaladja a bruttó keresetnövekedés hasonló időszakra érvényes indexét. Ez több okra vezethető vissza: a közszférában tavaly fizették ki a 13. havi béreket, ezen túl bérfejlesztést is végrehajtottak, s az év végi jutalmak összege is meghaladhatta a korábbiakat (figyelemre méltó, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a szintén a keresetek alakulásához kötött szja-bevételek ugyanebben az időszakban nem mutattak ilyen mértékű növekedést). Az éves mérleget rontó tétel volt az egészségügyi hozzájárulás, a táppénzkifizetés, a terhességi-gyermekágyi segély és a központi költségvetési forrásból nem finanszírozott nyugdíjemelés. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a két tb-alap, az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás együttesen 29,3 milliárd forint deficittel zárt tavaly, vagyis a nyugdíjalapnál szufficit keletkezett az előző évben.
Figyelemre méltó, hogy míg a bevételek több mint 20, addig a kiadások csak 14,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az alap bevételi főösszege az előzetes számok szerint meghaladja a 884 milliárd forintot, ez a módosított előirányzatnál 5,6 milliárd forinttal kevesebb. A járulékbevételek és hozzájárulások együttes összege 3,8 milliárd forinttal marad el a módosított előirányzattól. Az egészségügyi hozzájárulások önmagukban 3,5 milliárd forinttal növelték a hiányt, s nem folyt be az előirányzat a munkáltatói táppénz-hozzájárulásokból sem. Teljesült ellenben a központi költségvetés átutalásainak előirányzata. A vagyongazdálkodási bevétel a Budapesti Erőmű Rt. részvénycsomagjának decemberi értékesítésével 817 millió forintra emelkedett, ami többszöröse az éves szinten tervezett 182 milliónak.
A 914 milliárd forintos kiadási főösszeg 14,6 milliárd forinttal nagyobb a tervezettnél. Decemberben közel 90 milliárd forintot használtak fel, ami 11 milliárddal haladja meg a novemberi kiadásokat. A természetbeni ellátásokra - kórházfinanszírozásra, gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre - fordított kiadásoknál végeredményben 1,4 milliárd forintos megtakarítás keletkezett. Ez főleg a gyógyszerkasszának tudható be: az eredeti 147 milliárd forintos keretet az Országgyűlés 182 milliárd forintra emelte a zárszámadási törvény keretében, de végül csak 179,5 milliárd forintot költöttek el, holott a decemberi 17,9 milliárdos kiadás csúcsnak számít az előző évben. Ebből 1,9 milliárdot már a központi beszerzésű, 2002-ben felhasználandó gyógyszerek beszerzésére fordítottak. A maradvány - mintegy 2,5 milliárd forint - az alap hiányát mérsékelte. A pénzbeli ellátásoknál - táppénz, gyes, terhességi gyermekágyi segély - elért 112,7 milliárdos éves kiadás csaknem 10 milliárd forinttal nagyobb, mint ami az előirányzatban szerepelt. Ennek oka, hogy a 2001-es tb-költségvetés módosításakor nem változtatták meg a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély előirányzatait, holott azok nem tartalmaztak növekményt a 2000-es tényleges kiadásokhoz képest. Növelte a hiányt az évközi nyugdíjemelés is, amelyre a központi büdzsé a szükségesnél 5-6 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosított az alap számára.
Baka Zoltán
