Az elemzés szerint a támogatási címek jelentős csökkentése mellett a jelenleginél hatékonyabb, kevesebb visszaélésre lehetőséget adó agrárszabályozásra van szükség. A rendszer továbbfejlesztésénél az EU agrárszabályozása mellett figyelembe kell venni a globalizáció kihívásait is, az elsődleges cél tehát a hatékony mezőgazdasági termelés stabil feltételeinek kialakítása és a világpiaci versenyképesség javítása. A kutatók a támogatáspolitikai céloknál a fejlesztési, valamint WTO-konform szubvenciókat javasolják előtérbe állítani a piacra jutási és az exporttámogatások rovására.
Magyarországra még nem jellemző a fejlett piacgazdaságú országok agrárpiaci szabályozása, a hazai beavatkozások ugyanis általában a már bekövetkezett piaci zavarok megszüntetésére korlátozódnak. Az elmúlt években alig történt elmozdulás az agrárszabályozás EU-harmonizálása területén, ezért még számos feladatot kell elvégezni a csatlakozási felkészülés időszakában. Idetartozik a garantált áras piacszabályozás és a termelők beszállítói biztonságának kérdése is. Az állattenyésztési ágazatok termelésének viszonylagos stabilizálásában jelentős szerep jutott az elmúlt évek agrárszabályozásának.
A magyar gabonapiaci rendtartás továbbfejlesztésének legfontosabb, immár halaszthatatlan feladata a különböző gabonafélékre egyaránt érvényes, EU típusú minimáláras - intervenciós - szabályozás bevezetése, intézményi hátterének megteremtése. A közvetlen kifizetések alkalmazását azonban egyelőre nem javasolják az agrárkutatók, mert a járadékszerű jövedelemtámogatás fontos agrárfejlesztési céloktól vonhat el jelentős forrásokat, illetve gyengítheti az ágazat versenyképességét. A közvetlen jövedelemtámogatás azonnali bevezetését a gabonához hasonlóan az olajnövények esetében sem tartja indokoltnak az AKII, amely szerint a dohánytermesztésben fel kell készülni a kvótarendszer bevezetésére. A szőlő- és borágazat fejlesztési irányait és támogatási rendszerét úgy kell meghatározni, hogy ösztönözzön a magas minőségi kategóriába sorolható borok előállítására, de a hazai fogyasztásban jelentős arányt képviselő alacsonyabb minőségi osztályokba tartozó asztali, illetve tájborok készítését is segítse.
A tejtermelésnél az EU bonyolult szabályozását csak néhány formai kérdésben kísérelte meg közelíteni Magyarország. A kvótarendszer ugyan működik, de tartalmában, működési mechanizmusában nem felel meg az EU szabályozásának. Nem történik felkészülés a tejfeleslegek vaj és sovány tejpor formájában történő kivonására, egyes tejtermékek magánbetárolási támogatásának megszervezésére. Az extratejre adott támogatás pedig nem EU-konform, a csatlakozás után ugyanis az extratejnél rosszabb minőségű terméket nem lehet felhasználni emberi fogyasztásra.
(NAPI)
Tóth Levente László