Tavaly 380 ezer tehén 2080 millió liter tejet adott Magyarországon, szemben az 1990. évi 639 ezres tehénlétszám 2763 millió literes termelésével – derül ki a Kopint-Datorg, illetve a Tej Terméktanács (TT) adataiból. Az ez év augusztusi tehénlétszám 377 ezer volt, 13 ezerrel kevesebb mint a tavaly augusztusi. A tejtermelést folytató egységek közül mintegy 800-800 gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, a kistermelők száma 24 ezer.
Az országos tejtermelési kvótakeret erre az évre 2 milliárd liter, ebből ipari kvóta 1,8 milliárd liter, a fennmaradó 200 millió litert pedig közvetlen fogyasztásra értékesítik a gazdák. A termelők a kvótájukat 95–105 százalék között teljesíthetik szankciómentesen. Ennél kisebb mértékű teljesítés esetén kvótát vonnak meg tőlük, többlettermelés esetén pedig literenként 30 forintot kell fizetniük a TT intervenciós kasszájába, de az ipari kvóta teljesítésébe a közvetlenül fogyasztásra értékesített mennyiség nem számít bele. A rendszer hasonló már egy ideje, ennek ellenére nem ez az első év, amikor a tejágazat túltermeléssel küszködik.
Ami rendjén is volna, mivel a hamarosan elkezdődő érdemi agrárügyi EU-csatlakozási tárgyalások egyik tétje éppen a tejtermelési kvótaszint emelése. Könnyen lehet azonban, hogy a tervezett tehénlétszám és a nyerstejmennyiség nem csak az unió esetlegesen ellenállásán bukhat el, ezeket a mutatókat a magyarországi tej- és tejtermékfogyasztás csökkenése is befolyásolhatja majd. A terméktanács szakértői szerint a tejágazatnak máris legnagyobb gondja, hogy az egyelőre még növekvő nyerstejfelvásárlás mellett – a január–szeptemberi felvásárlás az előző év azonos időszakához képest 1,53 százalékkal növekedett – csökken a tej és tejtermékek belföldi értékesítése. Utóbbi tej egyenértékben számolva az előző év azonos időszakához képest 5,5 százalékkal, tejzsír egyenértékben pedig több mint 4 százalékkal csökkent az idei első kilenc hónapban. A január–szeptemberi adatok szerint a belföldi értékesítésben a tej esetében 10,05, a vaj és vajkészítményeknél 13,5, a trappista sajt esetében 7,25, a lágy sajtokéban pedig 32,39 százalékos csökkenés következett be.
Ez év elején a – 65 százalékban külföldi tulajdonban lévő, évi 65–70 millió dollár értékű exportot bonyolító – tejfeldolgozó ipar megemelte értékesítési árait, de a belföldi piacon jelentkező alacsony kereslet hatására a cégek év közben mérsékelni kényszerültek áraikat. A fogyasztói tejek, vaj és vajkészítmények, tejföl és trappista sajt esetében ez év augusztusára az értékesítési árak a januári szint alá estek. Ebben az időszakban csak a Pannónia sajt és a zsíros ömlesztett sajtok ára nem csökkent, ennek ellenére a múlt év első nyolc hónapjában eladottnál nagyobb mennyiséget értékesítettek mindkét termékből. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci-információs szolgálatának jelentése szerint ugyanakkor ezzel egy időben a kereskedelem jelentősen eltérő, 30 százalék körüli árrést alkalmaz az egyes termékek esetében. Feltűnően magas, 55 százalékos az árrése a tejfölnek, de a dobozos tartós tejé is 38 százalék, míg a Pannónia és a trappista sajtoké 11, illetve 22 százalék (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 17., 1–3. oldal). A tejtermelés érdemi növelésének ugyanakkor már eddig is a gátja volt az, hogy a belföldi tej- és tejtermékfogyasztás alig több, mint a fele az uniós átlagnak. Az egy főre jutó fogyasztás 1987-ben csaknem 200 kilogramm volt, ami 83 százaléka az EU átlagának, de ma már nem éri el az annak 60 százalékát jelentő 170 kilogrammot sem.
L. L.
