Sokat hoz az APEH Bűnügyi Igazgatósága

Idén október végéig összesen több mint 40 milliárd forint kárértéket állapítottak meg az adóhivatal Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai 1999-ben megkezdett működésük óta a vádemelési javaslattal lezárt nyomozások során. A hasonló időszakban a biztosított érték - ami részben az önkéntes befizetésekből, részben a jogerős bírósági ítélet birtokában eszközölt zárolásokból, lefoglalásból áll össze - elérte a 8 milliárd forintot. Ebből 1,8 milliárd forint keletkezett 2001-ben, az idén megállapított kárérték pedig 17,4 milliárd forint.
A lapunk birtokában lévő táblázat azt jelzi, hogy az igazgatóság látókörébe kerülő ügyekben az átlagosnál jóval nagyobb jövedelemmel rendelkező személyek jutnak főszerephez. Az összeállítás megyei bontásban mutatja a bruttó havi átlagjövedelmeket, mellette pedig a gyanúsítottak kihallgatásán a havi nettó jövedelmet firtató kérdésre adott önkéntes válaszok összegzését. Úgy tudjuk, hogy a kihallgatottak 60-70 százaléka adott választ erre a kérdésre.
Az adatok több érdekességet tartalmaznak. A jövedelemadó-bevallások alapján a legnagyobb átlagos havi bruttó jövedelemmel a Fejér megyei adózók rendelkeznek (72,6 ezer forint), a gyanúsítottak bevallásain alapuló nettó jövedelem viszont Veszprém megyében a legnagyobb (614,3 ezer forint). Visszaigazolja a területi egyenlőtlenséget jelző makrogazdasági mutatókat, hogy a legkisebb havi átlagjövedelemmel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ,,nagymenők" rendelkeznek - legalábbis az önkéntes bevallásaik alapján.
Az eltérés az APEH adataiban szereplő és a kihallgatottak által elmondott havi átlagjövedelmek között ugyancsak Veszprém megyében a legnagyobb, ahol a gyanúsítottak által bevallott havi nettó átlagjövedelemnek éppen 10 százaléka az APEH adataiban szereplő összeg. Ebben a sorban a második Zala megye, ahol a megyei átlag a 11 százaléka a gyanús ügyekben előforduló jövedelemnek.
Az országos átlag szerint tavaly 80 722 forint volt a bruttó havi átlagjövedelem, ezzel szemben a kétes ügyekben kihallgatottak 476 981 forint nettó havi jövedelemről adtak számot. Ez több mint hatszoros különbség. A bontás szerint a megyei átlag közel nyolcszoros eltérést mutat, a fővárosban viszont ,,csak” ötszörös a különbség a jövedelmek között.
(NAPI)