Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon az 5,68 millió hektárnyi regisztrált termőföld 57 százalékát, 3,2 millió hektárt művelik haszonbérlők, az arány a szántónál a legmagasabb, 70 százalék - derül ki az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adataiból. Más becslések szerint az átlagos földbérleti arány 65 százalékos. A szövetkezetek és társas vállalkozások által bérelt földterület ugyanakkor évről évre csökken. Ennek következtében az állattartás jelentős része ma már kisebb-nagyobb mértékben vásárolt takarmányra épül. A másik következmény az állattartás fokozatos felszámolása, a meglévő telepek, eszközök kihasználatlansága, folyamatos romlása.
Csökkenő tendenciát mutat a bérleti szerződések időtartama is, ma már a tulajdonosok egy része csak 1-2 évre hajlandó szerződni. A bérleti díj évről évre növekszik - jelenleg aranykoronánként 15-20 kilogramm búza (általában tőzsdei) ára, ami hektáronként 10-15 ezer forintot jelent. 1999-ben és 2000-ben összesen évi mintegy 25-30 milliárd forint bérleti díjat fizettek ki a földtulajdonosoknak a nagyobb gazdálkodók, bár két évvel ezelőtt veszteséges volt a mezőgazdasági termelés, a tavalyi tényleges eredmény pedig körülbelül a fele volt a földbérleti díjnak. Szakértők szerint a fentiek miatt ma nem elsősorban a földvásárlást kellene ösztönözni - miként ezt a kormányzati tervek előrevetítik - hanem a bérletet, természetesen a tulajdonos érdekeinek védelme mellett. A kedvező bérlet elősegítené a termőföld jövedelemtermelő képességének növelését, illetve az olyan nagyságú birtokok kialakulását, amelyek már megalapozzák a tulajdonszerzés reális lehetőségét. Ez már csak azért is logikusabb lenne, mint a családi gazdaságok földhöz juttatási terve, mert utóbbi a hitelezés oldaláról meglehetősen kétséges. Mindössze ötezer családi gazdasággal, gazdaságonként 100 hektár megszerzendő földterülettel és 80 millió forint költségigénnyel számolva ugyanis 400 milliárd forintra lenne szükség. Ez az összesen 500 ezer hektárra vetített összeg több mint 100 milliárd forinttal meghaladja a magyar mezőgazdaság jelenlegi teljes hitelállományát.
Magyarországon a termőföldre haszonbérleti szerződést mind magán- és jogi személyek, mind külföldiek köthetnek. A szerződés legrövidebb időtartama nincs meghatározva, csak a felső határa, amely tíz év. Az EU országaiban a magyarországinál erősebb a földbérlő jogvédelme. Törvény rögzíti például minden esetben - a bérlő számára megfelelő - minimális időtartamot, a meghosszabbítás lehetséges időtartamát és a maximális bérleti időt, miként a bérbeadó és a bérlő felmondási jogcímeit, valamint a nem alapos indokú felmondás jogkövetkezményeit. Általában törvény határozza meg a maximálisan kiköthető földbérleti díjat is.
L. L.
