Idén feltehetően folytatódik a nemzetközi konjunktúra lassulása, ennek növekedés-visszafogó hatását azonban várhatóan kompenzálja a belföldi kereslet főbb komponenseinek – elsősorban a lakossági fogyasztásnak és a beruházásnak – az erősödése – áll a jegybanki jelentésben, ami mindazonáltal az idei évre a tavalyi 5,2 százalékosnál mérsékeltebb GDP-bővülést prognosztizál.
A tavalyi év kellemetlen meglepetése a dezinflációs folyamat megtorpanása volt, amire a gazdaságpolitika a leértékelési ütem 0,2 százalékpontra való mérséklésével és a forint árfolyamsávjának +/– 15 százalékra való kiszélesítésével válaszolt. A jegybank elemzői szerint az inflációt nagymértékben a sokkok alakították, amit alátámasztani látszik az is, hogy az előrejelzések jelentős mértékben alulbecsülték a fogyasztói árak emelkedésének ütemét. A ténylegesen bekövetkezőnél optimistább várakozások ugyan mind ez idáig gátolták az infláció emelkedését, a prognózisoknál tendenciaszerűen magasabb ráta azonban kedvezőtlenül hathat az elkövetkező időszak inflációs várakozásaira – áll a jelentésben.
Az árfolyamsáv szélesítését követő forintfelértékelődés dezinflációs hatása mellett ronthatja az export és az importhelyettesítő szektor versenyképességét. Az MNB elemzői szerint ez feltételezhetően nem a magyar kivitel legdinamikusabb részét képviselő multinacionális vállalatoknak, hanem a kisebb, többségében hazai tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatoknak jelent problémát.
(NAPI)
