Magyarország jogszerűen nem mondhatná fel az M5-ös autópálya beruházójával, az AKA Rt.-vel 1993-ban megkötött, harminc évre szóló koncessziós szerződést, amely dokumentumról mára kiderült, hogy „féloldalas". A koncesszor jogai és az állam kötelezettségei ugyanis nem állnak arányban egymással - mondta Fónagy János, a közlekedési tárca vezetője a költségvetési bizottság ellenőrzési albizottságának keddi ülésén. A szerződés felbontásának azért sincs realitása, mert ez 120-150 milliárd forintba kerülne a magyar államnak. A társaságot az előző év végéig több mint 7 milliárd forinttal támogatta az állam, jórészt fenntartási hozzájárulás címen. Fónagy meghatalmazta a gazdasági tárca vezetőjét annak vizsgálatára, hogy az AKA Rt. milyen feltételek mellett vezethetné be 2003 decemberéig a matricás díjszedési rendszert. Az AKA egyébként a jelenlegi kapus díjszedési rendszert kultiválja.
Fónagy elmondta, hogy az M3-as beruházási határideje nem szenved késedelmet, s a kormány által alkalmazott szerződéskötési gyakorlat - vagyis az a megoldás, hogy közbeszerzési eljárás nélkül választották ki a beruházót - sem riasztotta el a külföldi bankok érdeklődését a magyarországi infrastrukturális beruházások finanszírozásától, bár az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelkihelyezési gyakorlata ma már nem olyan kedvező, mint évekkel ezelőtt.
A miniszter kiemelte, hogy a tárca fennhatósága alá tartozó út-, hídfejlesztési és -fenntartási célelőirányzatból finanszírozott beruházások a tervek szerint haladnak, az árvíz miatt sem kellett hozzányúlni ehhez a kerethez. A gyorsforgalmi úthálózaton felül tavaly 80,6, idén 63, jövőre pedig 71,8 milliárd forintot fordít az állam a közúthálózattal kapcsolatos beruházásokra.
D. J.
Diószegi József