Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MNB a reálárfolyam-változás stabilan tartása érdekében valószínűleg csak az Európai Unióval szemben fennálló inflációs rés szűkülésével párhuzamosan engedi majd a sávon belül erősödni a forintot - állítja elemzésében Nagy Márton. A szakértő szerint a következő hat év átlagában a forint egyensúlyi éves reálfelértékelődése két-három százalék lesz, ám a kívánatos és egyben fenntartható mérték négy-öt százalék.
A lapunk által megkeresett elemzők egyetértettek e gondolatmenettel, de fenntartásokat fogalmaztak meg a jegybank befolyásolási lehetőségeivel kapcsolatban.
Ahhoz, hogy Magyarország 2007-ig, az eurózónához való csatlakozás várható időpontjáig - Spanyolországhoz, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan - elérje a német árszínvonal 70-73 százalékát, a forintnak reálértelemben évente négy-öt százalékkal fel kell értékelődnie - fejtette ki lapunknak Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. A magyar árszínvonal jelenleg a német 51 százalékának felel meg, a felzárkózás egyrészről a nominális felértékelődés, másrészről pedig a két ország inflációs rátája közötti különbség csökkenésének eredménye lesz. A kívánatosnak tartott felértékelődési szint magasabb a gazdasági felzárkózás természetes velejárójának tekinthető, évi két-három százalékra becsült egyensúlyi felértékelődésnél.
Az ING elemzése szerint az MNB elsődleges céljai közé tartozik majd, hogy a lehetőségekhez képest stabilan tartsa a reálárfolyam változását. Ennek fényében a monetáris irányítás feltételezhetően a következő években nem teszi majd lehetővé, hogy a forint nominális értelemben túlságosan felértékelődjön. Ezáltal ugyanis a jelenleg még magas inflációs rés miatt viszonylag gyors lenne a reálfelértékelődés, a periódus végén pedig viszonylag alacsony. Jóval valószínűbb, hogy az MNB csak az inflációs rés mérséklődésével párhuzamosan engedi majd sávon belül nominálisan felértékelődni a forintot, biztosítva ezáltal a reálárfolyam változásának stabilitását - vélekedett Nagy. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. szakértője egyetértett az előbb felvázoltakkal, de kétségesnek nevezte, hogy a jegybank képes a hosszabb távú folyamatok befolyásolására. Az MNB szűk mozgásterére hívta fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője is, aki szerint az árfolyamot a piac határozza majd meg.
Ha a forint reálárfolyama az imént említett mértékben, azaz évi négy-öt százalékkal felértékelődik és az EU, illetve Magyarország növekedési üteme közötti 2,5 százalékos rés 2007-ig fennmarad, akkor az egy főre jutó magyar bruttó hazai termék (GDP) 2007-re, vagyis az EMU-csatlakozás időpontjára elérheti a német GDP csaknem 70 százalékát - fejtette ki Nagy. A három legszegényebb uniós állam EMU-csatlakozásakor ez az arány csupán 55 százalék volt. Nagy szerint a reálfelértékelődés következtében Magyarország versenyelőnye ugyan apadni fog, de ennek mérséklődése nem lesz túl jelentős.
K. P. P.
