A 20-25 milliárd forintba kerülő új Duna-híd mellett a két főút - a 4-es és a 8-as - csak szakaszosan épülhet ki autóúttá, illetve gyorsforgalmi úttá, és előbb az érintett, nagyobb városok térségében épülhet kétszer két sávos pálya, a többi szakaszon pedig csak később várható nagyobb fejlesztés.
A hídépítés szerepel a kormányzat hétéves útépítési koncepciójában, ugyanakkor a hoszszabb távon Veszprémet, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Kecskemétet és Szolnokot összekötő út építéséhez pótlólagos kormányzati és EU-pénzeket is remélünk - mondta kérdésünkre Balsay István, az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke.
Balsay hozzátette, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a 71-es út tehermentesítésére vonatkozó tervek kidolgozásához, vagyis enyhíteni szeretnének a Balaton északi partjának közlekedési gondjain is. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a kormány nem vette be a közlekedésfejlesztési koncepcióba az M8-as és az M4-es összekötését, ugyanakkor támogatja a tervet, amelynek megvalósításába minél több magánerőforrást, vállalati pénzt - például a Dunaferr Rt. pénzügyi hozzájárulását - kellene bevonni. Tóth László, a Dunaferr vezérigazgatója támogatásáról biztosította a teljes projektet, amely a Dunaferr-csoport számára megrendeléseket jelenthet (nem csupán a tervezett híd acélszerkezeteinek gyártásában vennének részt, hanem például az autópályák korlátjainak, szalagkorlátjainak, útirányjelző tábláinak elkészítésében is közreműködnek). A Dunaferr-vezér ugyanakkor arról nem ejtett szót, hogy a cégcsoport beszállna-e az autópálya építésének finanszírozásába.
Regős Szilveszter, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (Kövím) főosztályvezetője arról tartott előadást, hogy a 8-as út jelenlegi túlzsúfoltsága közismert, ugyanakkor a legfrissebb elemzések szerint a 4-es úton nagyobb a tranzit-teherforgalom, mint például az M3-as autópályán. Ennek oka az, hogy évente 10-15 százalékkal növekszik a román-magyar közúti átkelőhelyek forgalma, ez többnyire a 4-es út terhelését növeli. Különösen az ártándi határátkelőhelyről érkező gépkocsik veszik igénybe a 4-es utat, amely Románia számára is az egyik legfontosabb összeköttetést jelenti Nyugat-Európával.
SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
Szegő Miklós Iván