A hazai műkincsek kiviteli engedélyeinek összesítése alapján a legtöbb műtárgyat az USA-ba „exportálja” Magyarország - hangzott el egy tegnapi konferencián, amelyen a nemzetközi múzeumi szövetség (ICOM), valamint a térség műkincsekkel foglalkozó hatóságai vettek részt. Az Egyesült Államokat Franciaország és Kanada követi a listán, csak ezután jönnek olyan közeli gazdag államok, mint Németország, Olaszország, Ausztria és Svájc.
A legfrissebb statisztikák szerint - melyeket Wollák Katalin, a Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatóhelyettese ismertetett - Magyarországról 1997-ben 33 ezer, 1999-ben 16 ezer, 2000 első felében pedig 13 400 műkincs kivitelét engedélyezték a hatóságok. (A védett műtárgyak száma 400 ezer.) A hivatalos műtárgyexport értéke mintegy 900 millió forint volt 1999-ben. Mindezzel párhuzamosan (és talán összefüggésben) a hazai aukciós élet is megélénkült: tavaly 53 aukciósház 381 árverésén 4,5 milliárd forint forgalom bonyolódott le. Az összforgalom 80 százalékát hét nagy aukciósház (elsősorban festményekkel foglalkozó) rendezvényei képviselték.
Az illegális export, a csempészett áruk értékét nehéz felbecsülni. Tegnap megtudtuk, hogy a magyar vámosok tavalyelőtt 63 esetben füleltek le csempészeket, és 150 millió forint értékben koboztak el árukat a határon. A műkincslopások miatt itthon évente 500-600 millió forint kár keletkezik - az összeg nagyságrendje nem változott az utóbbi esztendőkben. Festmények eltulajdonítása, eltűnése 173 millió forint kárt okozott Magyarországon, szobroké 53 milliót.
Vukán Béla alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság alosztályvezetője szerint mihamarabb létre kellene hozni a lopott műtárgyak országos nyilvántartási rendszerét, ez jövőre várható. Vukán szerint különösen veszélyeztetettek a közgyűjtemények, illetve az egyházi kollekciók. Tavalyelőtt 87 volt a templomi lopások száma, 1997-ben még csak 53. Ugyanakkor vallásos kegytárgyak, ikonok sokszor éppen a környező országokból érkeznek illegális úton.
Sz. I. M.
