Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Áprilisban az egyhavi áremelkedés 0,7 százalékos volt, a tavalyi év azonos időszakához képest pedig 10,3 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Az áremelkedés teljes mértékben piaci indíttatású volt - közölte tegnap a KSH. A NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők prognózisainak átlaga 10,46 százalékos volt, azaz a piac az első három hónappal ellentétben ezúttal nem alul-, hanem felülbecsülte a tényleges értéket. Az előrejelzések a ténylegesnél magasabb élelmiszer-, illetve benzináremeléssel számoltak - összegezhető a szakértők véleménye.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője és Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. szakértője is úgy vélekedik, hogy bár az áprilisi adat meglepően jó, az optimizmus mégsem lehet felhőtlen, miután a májusi inflációs kilátások kifejezetten rosszak.
Márciusban 10,5 százalékos inflációt jegyzett fel a statisztika, a hó/hó alapon számolt árindex 1 százalékos volt, a legdinamikusabban a szolgáltatások és az élelmiszerek ára emelkedett. Tavaly áprilisban a fogyasztói árak növekedése 0,8 százalékot tett ki az előző hónaphoz, 9,2 százalékot pedig 1999 azonos iőszakához viszonyítva.
Áprilisban átlag alatti ütemben - 0,6 százalékkal - drágultak az utóbbi hónapokban dinamikus áremelkedést felmutató élelmiszerek. Az élelmiszerek áralakulása kellemes meglepetés, de májusra - elsősorban a sertéshús drágulása miatt - az előző havinál jóval magasabb ráta valószínűsíthető - vélekedett Török és Detrekői. A havi inflációban ezúttal a ruházkodási cikkek vitték a prímet 3,7 százalékos drágulással, a szolgáltatások áremelkedése megegyezett az átlagos rátával. Lefelé húzta az inflációt a márciushoz képest 0,2 százalékkal olcsóbbodó háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek ára nem változott. Ez utóbbi árucsoport áralakulása azért is biztató, mert ez az a termékkör, amelyben az erősödő forint biztosan érezteti inflációcsökkentő hatását. Az egyéb cikkek, üzemanyagok 0,7 százalékkal drágultak.
Áprilisban a szűkebb maginflációs kosárban lévő termékek hó/hó alapon ugyanúgy drágultak, mint a fogyasztói árindex kosarában szereplők, a KSH által számított alapdrágulás éves szinten 10,2 százalék lett.
K. P. P.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője és Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. szakértője is úgy vélekedik, hogy bár az áprilisi adat meglepően jó, az optimizmus mégsem lehet felhőtlen, miután a májusi inflációs kilátások kifejezetten rosszak.
Márciusban 10,5 százalékos inflációt jegyzett fel a statisztika, a hó/hó alapon számolt árindex 1 százalékos volt, a legdinamikusabban a szolgáltatások és az élelmiszerek ára emelkedett. Tavaly áprilisban a fogyasztói árak növekedése 0,8 százalékot tett ki az előző hónaphoz, 9,2 százalékot pedig 1999 azonos iőszakához viszonyítva.
Áprilisban átlag alatti ütemben - 0,6 százalékkal - drágultak az utóbbi hónapokban dinamikus áremelkedést felmutató élelmiszerek. Az élelmiszerek áralakulása kellemes meglepetés, de májusra - elsősorban a sertéshús drágulása miatt - az előző havinál jóval magasabb ráta valószínűsíthető - vélekedett Török és Detrekői. A havi inflációban ezúttal a ruházkodási cikkek vitték a prímet 3,7 százalékos drágulással, a szolgáltatások áremelkedése megegyezett az átlagos rátával. Lefelé húzta az inflációt a márciushoz képest 0,2 százalékkal olcsóbbodó háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek ára nem változott. Ez utóbbi árucsoport áralakulása azért is biztató, mert ez az a termékkör, amelyben az erősödő forint biztosan érezteti inflációcsökkentő hatását. Az egyéb cikkek, üzemanyagok 0,7 százalékkal drágultak. Áprilisban a szűkebb maginflációs kosárban lévő termékek hó/hó alapon ugyanúgy drágultak, mint a fogyasztói árindex kosarában szereplők, a KSH által számított alapdrágulás éves szinten 10,2 százalék lett. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint áprilisban az egy évre visszatekintő maginfláció 10,9 százalékos volt. A különbség az MNB és a KSH eltérő számítási módszeréből adódik.
Kolozsi Pál
