Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A forint árfolyamsávjának kiszélesítése után indokolt lenne a külföldiek magyarországi pénzpiaci jelenlétének könnyebbé tétele, egyebek mellett az, hogy számukra is lehetővé váljon az egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírok vásárlása - fejtette ki lapunknak Felcsuti Péter, a Bankszövetség alelnöke.
Jelenleg külföldiek nem lehetnek jelen a diszkontkincstárjegyek (DKJ) piacán, csupán államkötvényeket vásárolhatnak, ezek hátralevő futamideje azonban lehet egy évnél rövidebb. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő közgazdásza úgy véli, hogy a rövid lejáratú pénzpiaci műveleteket korlátozó devizaszabályozást 2002 előtt nem enyhíti a kabinet, mert bár az EU-csatlakozáshoz elengedhetetlen e korlátok lebontása, a lépést számos más döntésnek kell megelőznie.
A kormányprogram szerint idén el kell fogadni a befektetési alapok és befektetési szolgáltatók tőkéjének szabad áramlását biztosító törvényt, a jövő év végéig pedig a biztosítótársaságok és a magánnyugdíjpénztárak tőkéjének határokon keresztüli szabad mozgását lehetővé tevő törvényeket - fejtette ki Nagy. Másképp vélekedik Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője, aki szerint nincs különösebb jelentősége annak, hogy a külföldiek DKJ-t vagy lejárathoz közeledő állampapírt vesznek, így a liberalizálás akár már korábban is elképzelhető.
A forint árfolyamára minden bizonnyal legerősebben ható liberalizációs lépés az lenne, ha a diszkontkincstárjegyek vásárlásán túl határidős ügyletek kötésére is lehetőséget kapnának a külföldiek. Ez Felcsuti és az elemzők szerint is az eddig gyakorlatilag halott határidős piac fellendülését hozná. A DKJ-piac szereplői között megjelennének a forintspekulánsok, a forintpiac pedig likvidebb és volatilisabb lenne - prognosztizálta Nagy, aki szerint e lépés mindemellett stabilizáló hatással lesz a forint árfolyamára. A forint árfolyamsávjának szélesítésével összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feltehetően júniusban átalakítja monetáris eszköztárát - mondta Felcsuti, aki elsősorban arra számít, hogy a jegybank csökkenti a kereskedelmi bankok - jelenleg 7 százalékos - kötelező tartalékolási terheit.
Felcsuti szerint a multinacionális cégeknek beszállító magyar vállalatok várhatóan megsínylik a forint erősödését, a kockázat növekedése azonban kedvez a közvetítőknek, mivel az exportőrök és az importőrök - az eddigiektől eltérően - devizakockázatuk lefedésére törekszenek majd. Egyértelműen kedvezően hat a döntés a jegybanki sterilizáció költségeire, az MNB és a költségvetés mérlegére, miközben az infláció mérséklésében is szerepet játszik majd - vélte a Raiffeisen vezérigazgatója.
Felcsuti szerint - aki gondnak nevezte a dezinfláció megakadását, és kételyeket fogalmazott meg a kormányzat inflációs célszámaival kapcsolatban is - a bruttó hazai termék (GDP) az idén várhatóan 4,5 százalékkal nő.
K. P. P.
