A fogyasztói árindexre vonatkozó áprilisi becslés 40 bázisponttal magasabb az egy hónappal korábbinál, a januári értéket pedig több mint 1 százalékponttal haladja meg. A legtöbben a fogyasztói kosár 9,4 százalékos drágulására számítanak, de volt olyan vélemény is, miszerint az idei évben két számjegyű lesz, azaz tavalyhoz képest emelkedik az átlagos ráta.
Az elemzők romló várakozásai azt mutatják, hogy a kormányzati prognózis módosítása nem érte el a tőle várt hatást, azaz nem tudta mérsékelni a piac inflációs várakozásait. A kormány jelenleg érvényes előrejelzése szerint az infláció idén 8,5 százalékos lesz, ennél 30 bázisponttal pesszimistább véleményt fogalmazott meg a jegybank, az európai bizottság szerdán megjelent prognózisa pedig 9 százalékos emelkedéssel számol. Az elemzők mindenekelőtt a húsárak emelkedésére és az üzemanyag drágulására számítanak, becsléseik szerint az áprilisi infláció év/év alapon 10,4 százalék lesz. Az év második felében a magas bázisnak köszönhetően az ütem lassulása várható, decemberre év/év alapon 8,1 százalékot jeleznek a szakértők.
Az idei gazdasági növekedésre vonatkozó konszenzus 4,86 százalék, de többen is 5 százalék fölötti GDP-bővülést valószínűsítettek. Jövőre - az EU-bizottság véleményével ellentétben - a piac szerint lassul a növekedése, a válaszok átlaga 4,75 százalékot tett ki.
A folyó fizetési mérleg idei hiányára adott márciusi becslést 130 millió euróval, 2,39 milliárd euróra szállították le az elemzők, jövőre pedig 2,55 milliárd euró deficitet várnak. Az ez évre szóló előrejelzés felülvizsgálatát az indokolja, hogy az MNB a múlt héten elszámolási hibára hivatkozva jelentősen - 300 millió euróval, 1,62 milliárd euróra - lefelé módosította a tavalyi tényadatot.
A jegybank szintén tegnap napvilágot látott havi jelentése szerint az előzetes várakozásokat meghaladó februári 10,4 százalékos inflációt elsősorban a nemzetközi versenyben részt nem vevő, így az árfolyam-politika hatása alól gyakorlatilag kivont termékek drágulása okozta. Az elemzés rámutat, hogy az MNB által az ármeghatározódás szerint képzett csoportok közül a piaci szolgáltatások 13,4 százalékkal, az élelmiszer-ipari termékek pedig 16,6 százalékkal drágultak, az iparcikkek azonban csupán 5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
K. P. P.
