Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet-közép-európai térség EU-felvételre váró országai közül 1999-ben Romániában volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a legmagasabb foglalkoztatási mutatóval pedig Csehország büszkélkedhetett. A vizsgált országok közül Magyarország volt az egyetlen, ahol 1996 és 1999 között folyamatosan csökkent a munkanélküliség, miközben évről évre nőtt a foglalkoztatottság - olvasható a GM 1999-es adatokon alapuló elemzésében.
A térség országaiban a munkát hiába keresők aránya a 15-64 éves népességen belül öt évvel ezelőtt 3,6 és 13,5 százalék, 1999-ben pedig 6,2 és 15,8 százalék közé esett. A megfigyelt időszakban Csehországban és Szlovákiában csaknem 5 százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta, miközben Magyarországon 10 százalékról 6,9 százalékra mérséklődött a mutató. A magyarországinál csupán Romániában volt alacsonyabb két éve a munkanélküliség, itt azonban - kismértékben ugyan, de - emelkedett a ráta.
A foglalkoztatottság szintje 1999-ben Csehországban volt a legmagasabb, Magyarországon pedig a legalacsonyabb. Kedvező tendenciának tekinthető mindeközben, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta 1997 óta emelkedik, míg a térség többi vizsgált országában ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg. A hazai, viszonylag alacsony foglalkoztatottsági szint többek között a rendszerváltozással megszűnt másfél millió munkahellyel és a nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható nyugdíjkorhatárral magyarázható.
Az Európai Unióban 1999-ben a népesség 62,1 százaléka állt munkaviszonyban, a munkanélküliségi ráta pedig 9,2 százalékos volt. A magas foglalkoztatási mutató részben azzal magyarázható, hogy az EU-ban magas a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaidőre átszámított ráta csupán 56,6 százalék.
K. P. P.
