A gazdaság globális állapotát jellemző fogyasztói és a költségvetés készítésekor használt technikai árindexet el kellene választani egymástól, miután a két szám nem ugyanazt fejezi ki, és nem is ugyanarra szolgál. A költségvetés elkészítéséért és az infláció leszorításáért egyaránt felelős Pénzügyminisztériumtól (PM) a két index szétválasztása nélkül nem is várható el hatékony antiinflációs politika - egészítette ki a lapunkban megjelent tanulmányában vázoltakat Cinkotai János (NAPI Gazdaság, április 11., 18. oldal).
Új árindexre és ebből adódóan új kosárra is szükség van, amelynek összetételét a költségvetés kiadásainak figyelembevételével kell meghatározni. A fogyasztói kosárnak és az új index kosarának jelentősen eltérő javakat és szolgáltatásokat kellene tartalmaznia - fejtette ki Cinkotai, aki szerint a költségvetésen belül a különböző fejezetekre különböző árindexeket kellene képezni.
A MEH főtanácsadója szerint a két árindex tartalmi azonosításával a kormányok kényszerhelyzetbe hozzák magukat, és elvileg az infláció elszaladásakor kénytelenek lennének a költségvetést is módosítani, ami azonban közgazdaságilag nem indokolt. Az azonosítás ezenkívül jelentősen visszavetheti az antiinflációs politika hatékonyságát is. A PM ugyanis - amennyiben nem kell tartani az infláció végzetes elszaladásától, vagyis amikor valóban reális előrejelzésekre van szükség - egyértelműen az infláció alultervezésében érdekelt, miután ezáltal a költségvetés többletbevételekhez jut. A folyamatos alultervezés pedig hiteltelenné teszi a kormány előrejelzéseit, aki ennek nyomán előbb-utóbb elveszti az inflációs várakozások befolyásolásának egy fontos eszközét. A piac szereplői jelenleg nem tartják irányadónak a kormány inflációs prognózisát - összegezhető az elemzők véleménye. Ennek megfelelően nem is volt gyakorlatilag semmilyen piaci hatása, hogy a PM április elején feladta az éves átlagos indexre vonatkozó 5-7 százalékos előrejelzését, és várakozásait a 8-9 százalékos sávba emelte.
K. P. P.
