A magyar gazdaság rendkívül nagy haladást ért el az EU-csatlakozáshoz szükséges gazdasági és pénzügyi feltételek megteremtésében, néhány területen azonban - főleg az állami támogatásoknál és az adókedvezményeknél - még további intézkedésekre lesz szükség - értékelte magyarországi tapasztalatait Christa Randzio-Plath, a bizottság elnöke. Magyarország azonban nem marasztalható el, mivel egyelőre az unión belül sem sikerült leépíteni a versenysemlegesség szempontjából nemkívánatos preferenciákat, a tagjelöltekkel folyó tárgyalásokon pedig az ezekről szóló fejezeteket még le sem zárták. A jövőt illetően azonban nincs kétség afelől, hogy előbb-utóbb az egész unióban meg kell szüntetni a kedvezményeket - tette világossá a bizottság vezetője.
Az elnök asszony reményei szerint a 2004-es uniós parlamenti választásokon már részt vehetnek a mostani tagjelöltek is, akiknek a jelentkezését valószínűleg egyedileg kell elbírálni. Randzio-Plath szerint számítani lehet arra, hogy az uniós tagországok átmenetileg korlátozni akarják a munkaerő-áramlást a tagjelölt államokból. Németország például 7 éves moratóriumot próbál kicsikarni, az Európai Bizottság ugyanakkor legfeljebb 5 éves derogációban gondolkodik - mondta az elnök asszony. Az egyik bizottsági tag a tájékoztató után lapunknak elmondta, hogy megállapodásoktól függően az átmeneti időszakban is lehetőség nyílhat az ingázók fogadására, aminek például a magyar-osztrák határ mentén van jelentősége. A bizottság szerint Magyarország az EU-csatlakozást követő két év után léphet be a monetáris unióba, ezért elég akkorra teljesítenie az adósságállományra, az inflációra és az államháztartás hiányára vonatkozó elvárásokat. A bizottság szerint a kritériumok teljesítésére mindazonáltal ügyelnie kell Magyarországnak, mivel sok tekintetben a költségvetési politikája miatt nemrég megrótt Írországhoz hasonló helyzetben van.
B. Z.
Baka Zoltán