EU csatlakozás

A lengyel mezőgazdaság EU-csatlakozásának kérdőjelei

A lengyel mezőgazdaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán komoly gondot okoz a termelési kvóták teljesítése. Varsó és Brüsszel ellentéte leginkább a tejkvóta körül élesedik ki: Lengyelország - Európa hatodik legnagyobb tejtermelő gazdaságaként - évi 10,8 milliárd literes termelési kvótához ragaszkodik, míg az unió azt 9 milliárd liter alá szeretné korlátozni. A lengyel kormány még bízik abban, hogy Brüsszeltől sikerül bizonyos engedményeket kicsikarni, ám uniós források szerint számottevő enyhítésre nincs reménye. Az EU ellenállása érthető, hiszen a kvóta megemelése a mezőgazdasági támogatásra fordított összeg növelését vonná maga után, ami felboríthatja a már most is feszített költségvetést. A cukor, az izoglukóz, a keményítő és a dohány termelési kvótáira vonatkozó álláspontok ugyancsak eltérnek egymástól. A gabonatermelést az EU közvetlen kvótákkal ugyan nem szabályozza, ám a lengyel kormány nehezményezi, hogy a gabonatermelők majdani közvetlen támogatásának alapjául az 1995-1999. évek átlagát alkalmazná az unió. Akkor ugyanis a kedvezőtlen időjárás miatt a hektáronkénti hozam 2,96 tonna volt, s Varsó azt szeretné, ha a 90-es évek első felének 3,61 tonnás termésátlagával kalkulálnának. A rendkívül szétaprózott termelési struktúrájú lengyel mezőgazdaság elemzők szerint nem kerülheti el az ágazat fokozatos konszolidációját. Ma a lengyel gazdák 70 százaléka tart attól, hogy a csatlakozás következtében tönkremegy, miközben a teljes felnőtt lakosság kétharmada üdvözli a belépést. (NAPI)

Áremelkedéssel jár a szlovák EU-csatlakozás

Pozsonyi tudósítónktól: Szlovákiában az Európai Unióba történő belépést követően 18 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak a 2001-es árszinthez képest, 2006-ig 33 százalékos, az azt követő két évben pedig összesen 49 százalékos árnövekedés várható a 2001-es bázisévhez képest – olvasható a szlovák tudományos akadémia világgazdasági kutatóintézetének tanulmányában, amely Szlovákia uniós tagságának következményeit elemzi. A fogyasztói árak, amelyek 2000 végén alig érték el az EU-szint 36 százalékát, 2006-ban már 46 százalékos, 2008-ban pedig 49,7 százalékos szinten lesznek Szlovákiában. A nominálbérek ugyanakkor 2004-ben a jelenleginél 21 százalékkal, 2006-ban pedig 44 százalékkal lesznek magasabbak. A bruttó hazai termék (GDP) a tanulmány szerint 2004 és 2006 között várhatóan évente 4,8 százalékkal, az azt követő években pedig évi 5 százalékkal nő Szlovákiában. Jelenleg az egy főre jutó GDP vásárlóerőben számolva az uniós átlag 49 százaléka, 2006-ban ez 53,1 százalékra, 2008-ban pedig mintegy 55 százalékra nőhet. A belépést követően az eddiginél jóval intenzívebbé válik a külföldi működőtőke beáramlása; jelenleg ez Szlovákiában 800 dollár/fő, 2008-ra viszont elérheti a 2300 dollár/főt. A csatlakozásnak köszönhetően a jelenlegi 19 százalékos munkanélküliség 2008-ra 15 százalékra mérséklődik. Szlovákia belépése az EU-ba összességében mintegy 200 milliárd korona kiadással jár – közölte az akadémia jelentésével kapcsolatban Mária Kadlecíková, a Dzurinda-kabinet európai integrációs miniszterelnök-helyettese. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa

Magyarország felkészült az EU-tagságra

A külügyminiszter szerint Magyarország felkészült az EU-tagságra, különösen versenyképességből, valamint közigazgatásból és jogalkalmazásból. Martonyi azután beszélt erről, hogy előadást tartott az EU-országokban és a tagjelölt államokban akkreditált diplomaták előtt. Magyarország tárgyalási álláspontja négy éve az - hangsúlyozta Martonyi - hogy az EU-nak teljesítenie kell a gazdák közvetlen mezőgazdasági támogatását. A miniszter az Infostart szerint utalt arra is, hogy minden tagjelölt ország elfogadhatatlannak tartja a teljes kifizetésekre javasolt tízéves átmeneti időszakot.

Közös taktikát dolgoznak ki a visegrádi országok az agrártámogatások dolgában

A visegrádi négyek lehetőséget látnak az EU-agrártámogatások feltételeinek javítására. A főtárgyalók brüsszeli találkozóján elvetették az eddigi brüsszeli javaslatot és előkészítették a kormányfők jövő heti magyarországi találkozóját. Günter Verheugen ezzel egy időben figyelmeztette a lengyel kormányt, hogy késhet az ország EU-csatlakozása, ha ragaszkodik a tagokéval azonos szubvenciókhoz.