Az önkormányzatok 2000-es mérlege minden várakozást felülmúlóan alakult a Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatai alapján. A helyhatóságok GFS-egyenlege (ami nem tartalmazza a hitelek és az értékpapír-állomány alakulását) privatizációs bevételekkel együtt 23 milliárd forint lesz, szemben az előirányzott nullszaldóval. Ez az eredmény szinte megegyezik az 1999-es 22,9 milliárd forinttal, ami akkor szintén meglepetést okozott. Az államháztartás mérlegében azonban az alrendszerek privatizációs bevételektől megtisztított mutatóit veszik számításba.
Az előirányzat szerint a településeknek tavaly 8 milliárdos bevétele keletkezett volna a magánosításból, vagyis a tervezésnek megfelelően alakuló mérleg 8 milliárdos hiányt mutatna.
Az előzetes adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy a helyhatóságok privatizációs bevételek nélkül számolt egyenlege nemcsak az eredetileg tervezettnél lesz kedvezőbb, de a tárca által év közben prognosztizált nullszaldó körüli eredményt is felülmúlja. Amennyiben a privatizációból származó bevételek a terveknek megfelelően alakultak - mint 1999-ben -, akkor a települések 15 milliárd forintos többletet értek el az előző évben. Ez az államháztartás 449 milliárdos előzetes hiányát 434 milliárd forintra mérsékli. Ebben az esetben az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya 3,45-ről 3,33 százalékra csökken. A végleges adatok legkorábban májusban várhatók.
Az egyenleg javulását vélhetően a települések saját bevételeinek terven felüli növekedése okozta, bár a kiadások egy részének kényszerű elhalasztása is ebbe az irányba hathatott. Információink szerint a PM-ben úgy számolnak, hogy a tervezett 175 milliárd forintnál legalább 19 százalékkal nagyobb lett a helyi adókból befolyt összeg. Az eltérés nem egyedi, már a korábbi évekre is jellemző volt, hogy a helyben kivetett adó-előirányzatokat alultervezeték. A helyhatóságok felhalmozási célú bevételeinél is mintegy 10 százalékos javulásra számítanak a tervekhez képest a PM. A tárgyi eszközök és főleg az ingatlanértékesítések növekedése a beruházási aktivitás fokozódására utalhat. Elképzelhető, hogy az előző évre tervezett beruházások egy részét az immár rendszeresen jelentkező ár- és belvizek miatt el kellett halasztaniuk a településeknek, az ehhez szükséges pénzt viszont előteremtették.
A bevételek növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy 2000-ben több a millenniummal összefüggő pályázaton juthattak támogatáshoz az önkormányzatok. A különböző fejezetektől származó támogatások előirányzatánál ugyanis legalább 8 milliárd forinttal nagyobb összeg folyt be az önkormányzatokhoz.
Baka Zoltán
