A helyhatóságok központi forrásból származó bevételei idén 13,4, jövőre 9,3 százalékkal emelkednek, ami a költségvetés tervezésekor figyelembe vett inflációs számok alapján reálértéken 7,4, illetve 4,3 százalékos növekményt jelent - derült ki a Belügyminisztérium (BM) tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárca számításai szerint a települések egyéb bevételei szerényebb mértékben növekednek a következő két évben, sőt a felhalmozási és tőkejellegű bevételekből 2002-ben nominálisan 12 milliárd forinttal alacsonyabb összeg folyik be, mint az idén.
Ezt az értékesíthető önkormányzati vagyon apadásával magyarázza a BM. Kara Pál, a tárca helyettes államtitkára szerint a jövőben az önkormányzati bevételeken belül nagyobb arányt kell képviselniük a saját bevételeknek, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a központi adóterheket. A terv végrehajtásához szükséges hatásköri reform azonban ismét elakadt, bár Kara szerint februárra elkészül egy átfogó tanulmány az önkormányzati rendszerről.
Az előző évvel szemben a központi támogatások idén teljes mértékben fedezik a közszféra átlagkereseteinek növeléséhez szükséges forrásokat. Tavaly a tervezett 8,25 százalékos növekményhez a büdzsé 5 százalékot adott, a fennmaradó részt pedig az önkormányzatoknak kellett kipótolniuk. Az idei 8,75 százalékos emelés forrását a költségvetésből teremtik elő, ám az még nem világos, hogy a tervek szerint jelentős illetménynövekedéssel járó köztisztviselői életpályaprogram idei bevezetése az önkormányzatoknak is többletterhet jelent, vagy a központi bértartalék elegendő lesz erre a célra.
Az idei forrásokat emeli a gázközművagyon után az önkormányzatoknak járó 65 milliárd forint, ami az eredetileg megállapított 62 milliárd forintból, valamint a rárakódó kamatokból áll. Az erről szóló törvényjavaslatot már tavaly nyáron benyújtották a parlamenthez, ám a számos tisztázatlanul hagyott kérdés miatt erre a félévre tolódott az előterjesztés tárgyalása. (Az önkormányzatok többek között nem értettek egyet azzal, hogy a vagyonfelmérés során nem vették figyelembe az 1993 és 1995 között létrejött gázvagyont. Szakemberek nem értettek maradéktalanul egyet a járandóságok megállapításának módjával sem, mivel az nem az önkormányzatok számára legelőnyösebb hozamszámításon alapult.) A törvény elfogadásáig sem maradnak azonban bevétel nélkül a települések, mivel a kormány előleget folyósít számukra. Tavaly 451 önkormányzat jutott összesen 6 milliárd forinthoz, idén március végéig újabb 116 kap ugyanennyit, ha a kormány ezt a terveknek megfelelően jóváhagyja. Ezúttal a 400 millió forintnál kisebb összegre jogosult helyhatóságokat fizetik ki, eddig a 100 milliósokat rendezték.
A forráshiányos települések idén 10,5, jövőre 11,4 milliárd forintot igényelhetnek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására szolgáló keretből. Információink szerint a 3179 településből eddig 15 jelentett csődöt, ebből 2 esetében még nem állt helyre a fizetőképesség. Az esetek többségében már az egyeztetések eredményt hoztak, s megállapodás született az adósság átütemezéséről. A hitelezők ugyanis főleg az önkormányzati számlavezető pénzintézetek voltak, amelyeknek érdekük volt a település likviditásának megőrzése.
Baka Zoltán
Ezt az értékesíthető önkormányzati vagyon apadásával magyarázza a BM. Kara Pál, a tárca helyettes államtitkára szerint a jövőben az önkormányzati bevételeken belül nagyobb arányt kell képviselniük a saját bevételeknek, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a központi adóterheket. A terv végrehajtásához szükséges hatásköri reform azonban ismét elakadt, bár Kara szerint februárra elkészül egy átfogó tanulmány az önkormányzati rendszerről.
Az előző évvel szemben a központi támogatások idén teljes mértékben fedezik a közszféra átlagkereseteinek növeléséhez szükséges forrásokat. Tavaly a tervezett 8,25 százalékos növekményhez a büdzsé 5 százalékot adott, a fennmaradó részt pedig az önkormányzatoknak kellett kipótolniuk. Az idei 8,75 százalékos emelés forrását a költségvetésből teremtik elő, ám az még nem világos, hogy a tervek szerint jelentős illetménynövekedéssel járó köztisztviselői életpályaprogram idei bevezetése az önkormányzatoknak is többletterhet jelent-e, vagy a központi bértartalék elegendő lesz erre a célra.
Az idei forrásokat emeli a gázközművagyon után az önkormányzatoknak járó 65 milliárd forint, ami az eredetileg megállapított 62 milliárd forintból, valamint a rárakódó kamatokból áll. Az erről szóló törvényjavaslatot már tavaly nyáron benyújtották a parlamenthez, ám a számos tisztázatlanul hagyott kérdés miatt erre a félévre tolódott az előterjesztés tárgyalása. Az önkormányzatok többek között nem értettek egyet azzal, hogy a vagyonfelmérés során nem vették figyelembe az 1993 és 1995 között létrejött gázvagyont. Szakemberek nem értettek maradéktalanul egyet a járandóságok megállapításának módjával sem, mivel az nem az önkormányzatok számára legelőnyösebb hozamszámításon alapult. A törvény elfogadásáig sem maradnak azonban bevétel nélkül a települések, mivel a kormány előleget folyósít számukra. Tavaly 451 önkormányzat jutott összesen 6 milliárd forinthoz, idén március végéig újabb 116 kap ugyanennyit, ha a kormány ezt a terveknek megfelelően jóváhagyja. Ezúttal a 400 millió forintnál kisebb összegre jogosult helyhatóságokat fizetik ki, eddig a 100 milliósokat rendezték.
A forráshiányos települések idén 10,5, jövőre 11,4 milliárd forintot igényelhetnek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására szolgáló keretből. Információink szerint a 3179 településből eddig 15 jelentett csődöt, ebből 2 esetében még nem állt helyre a fizetőképesség. Az esetek többségében már az egyeztetések eredményt hoztak, s megállapodás született az adósság átütemezéséről. A hitelezők ugyanis főleg az önkormányzati számlavezető pénzintézetek voltak, amelyeknek érdekük volt a település likviditásának megőrzése.
Baka Zoltán
