A gazdálkodó szervezetektől 277 milliárd forint társasági adóbevételt várt a 2000-es költségvetési törvény, ám a lendületes növekedés és a tervezettnél magasabb infláció alapján a Pénzügyminisztérium 10 milliárd forinttal nagyobb bevételt is elérhetőnek tartott. A tárca optimizmusát táplálhatta, hogy a korábbi években rendre teljesült az előirányzat.
Értesüléseink szerint azonban ebből az adónemből tavaly ténylegesen 273 milliárd forint folyt be, 4 milliárddal kevesebb az előirányzatnál. A meglepő eredmény okaira a májusi adóbevallások adnak magyarázatot.
Szakemberek mindazonáltal arra gyanakszanak, hogy vagy az igénybe vett adókedvezmények mértéke emelkedett a vártnál jobban, vagy decemberben egyes cégek nem a törvényben meghatározott 90 százalékos szintig teljesítették az adófeltöltési kötelezettségüket. A makrogazdasági környezet - 5-5,5 százalékos GDP-növekedés és 9,8 százalékos infláció mellett - ugyanis megfelelő feltételeket teremtett a társaságok eredményeinek javulásához.
A vártnál kedvezőbben alakult a pénzintézetek társasági adója, holott a bankoktól az előző években rendre a tervezettnél jóval alacsonyabb társasági adóbevételhez jutott a büdzsé. Információink szerint a tervezett 22 milliárd forintból több mint 19 milliárd befolyt, bár a korábbi évekből okulva a PM év közben még 8-10 milliárdos elmaradást sem tartott kizártnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi jelentései azonban már jelezték, hogy a szektor 1998-ban kezdődött eredményromlása 2000-ben megfordul. Ifjabb Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára szerint a háromnegyed éves adatok azt mutatták, hogy a bankok adózás előtti eredménye tavaly lényegesen nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Nyers az okokat abban látja, hogy az előző évben nem befolyásolták külső hatások a pénzintézeti szektor működését, lendületesen nőtt a lakossági és a vállalati hitelkereslet. A banki szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is a szektor eredményességét javította, amin a kamatmarzs szűkülése nem rontott számottevően. A főtitkár szerint a banki portfóliók után képzett céltartalékok is elmaradtak a korábbi évektől. Idén az eredmények mérsékeltebb növekedésére számít Nyers.
A felügyelet 2000 harmadik negyedévét értékelő jelentése szerint a bankok mérlegfőösszege meghaladta a 8159 milliárd forintot, ami 5,2 százalékkal magasabb volt a június végi állománynál, s elérte a becsült GDP 61,4 százalékát. A jelentés szerint a hitelezési aktivitás a harmadik negyedévben tovább erősödött, a vállalkozói hitelek reálértéken 14,2 százalékkal, a kockázatosabb lakossági hitelek ennél is gyorsabban, reálértéken 18 százalékkal nőttek. Ezzel párhuzamosan érzékelhetővé vált a hitelexpanzió negatív hatása mind a portfólió minőségét, mind az eredményre gyakorolt hatását tekintve. A kamatmarzs kedvezőtlenül alakult a harmadik negyedévben. Az eszközarányos jövedelmezőség összességében az 1999. január-szeptemberi 1,2 százalékról az idén 1,4 százalékra nőtt. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a bankok eredménye a jutalékos tevékenységek folyamatosan növekvő eredményének hatására igen kedvezően alakult. A 2000 első három negyedévében elért 78 milliárd forint eredmény 31 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Baka Zoltán
