A hitelintézetek mérlegfőösszege 2000 első félévében csupán 5,9 százalékkal nőtt, vagyis reálértéken nem emelkedett, a klasszikus banki tevékenységek azonban dinamikusan bővültek. A hitelállomány 13,2 százalékkal emelkedett, ami csaknem kétszerese a tavalyi első félévi növekedési ütemnek. A vállalkozói hitelek közül elsősorban a devizában nyújtott hitelek futottak fel erőteljesen, a lakossági piacon pedig a magas reálkamatok ellenére a fogyasztási hitelek bővültek kimagaslóan.
A döntően exportra termelő cégek esetében a devizahitelezés előretörése nem jelent kockázatot a bankoknak, a többi cég esetében azonban a jelentősebb árfolyammozgások hatása megjelenhet a bankok portfóliójának minőségében hívja fel a figyelmet a tanulmány. A lakossági hitelexpanziónak a portfólió minőségére gyakorolt negatív hatása már érzékelhető (a kihelyezésállomány több mint 15 százaléka minősített), ami az MNB szerint részben magyarázza a lakossági piacon megfigyelhető magas reálkamatokat.
A vállalkozói betétek az előző kétévi tendenciával ellentétben jelentősen bővültek, ami a cégek kedvezőbb jövedelmi helyzetére, illetve a beruházások vártnál mérsékeltebb növekedése miatt a pénzeszközök átmeneti felhalmozódására utal. A lakosság esetében folytatódott a bankon kívüli befektetések főképp befektetési jegyek, nyugdíjpénztári megtakarítások stb. térnyerése a banki megtakarítások rovására.
A vállalati forinthitelek és -betétek kamatai az első félévben a piaci hozamesést némi késéssel követve 3,3, illetve 3,1 százalékponttal csökkentek, a köztük lévő különbség az intenzív verseny miatt tovább mérséklődött. A fogyasztási hitelek és a betéti kamatok közötti marzs az első félévben ugyanakkor 1 százalékponttal emelkedett (12,9 százalékpontra). Az építési hitelek kamata 5,2 százalékponttal csökkent, s a piaci szereplők számának bővülése várhatóan tovább erősíti majd a kamatversenyt.
A bankok jövedelmezősége a tavalyi első félévhez viszonyítva jelentősen javult, a tőkearányos jövedelmezőség hosszú idő után először múlja felül az inflációt. A bankrendszer június végéig 46,9 milliárd forint adózott profitot ért el, ami több mint másfélszerese a tavalyi első hathavinak. A saját források mind az inflációt, mind a mérlegfőösszeg növekedését meghaladó ütemben növekedtek, amiben egyértelmű szerepe van az első félévi kedvező eredménynek. A félév végén a kereskedelmi bankok és szakosított hitelintézetek közül 13-nál, a lakás-takarékpénztárak közül kettőnél mutatkozott reálértelemben tőkevesztés.
B. Zs.
Barna Zsuzsa