Magyarországon az erőteljes gazdasági növekedés és a magasabb olajárak miatt az infláció csökkenése átmenetileg megállt, de később valószínűleg folytatódik véli az OECD tegnap megjelent országjelentésében. A lakossági fogyasztás az első félévben lassult, de a második félévben minden bizonnyal megélénkül, amit alátámaszt a magasabb foglalkoztatás és a reáljövedelmek növekedése. A beruházások bővülésével és a közösségi fogyasztással együtt ez a teljes hazai fogyasztás 5 százalékos idei növekedését valószínűsíti. A gazdasági növekedés ezután is erős marad, a gazdaság megközelíti teljesítőképességének maximumát, ez azonban magában hordozza a túlhevülés kockázatát. Ezt a veszélyt erősítené, ha csökkenne a külföldi kereslet a magyar termékek iránt.
(Folytatás a 3. oldalon)
A tanulmány 2001re és 2002re is fiskális szigorítást javasol a magyar kormánynak, de leszögezi, hogy a benyújtott költségvetési tervek a hazai kereslet jelentős növekedését vetítik előre. Az OECD javaslata szerint az újabb kiadásokat a meglevők azonos mértékű csökkentésével kellene fedezni, mégpedig nem olyan átmeneti megoldásokkal, mint a beruházási kiadások vagy bérköltségek visszafogása volt a korábbi években, hanem valódi hosszú távú strukturális lépésekkel, mint amilyen az egészségügy reformja lehetne.
A szoros költségvetési politika segítené az infláció csökkentését is, és ezt tovább erősíthetné, ha a pénzügypolitika betölthetné anticiklikus szerepét. A jelentés ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a magyar hatóságoknak fontolóra kellene venniük a forint árfolyamsávjának szélesítését, mégpedig a csúszó leértékelés keretein belül. A tanulmány szerint az infláció csökkentésének nem megfelelő eszköze a regulált árak engedélyezett emelkedését a költségszint alatt tartó politika, az ilyen lépések nemcsak a privatizációs megállapodásokat és a törvényben rögzített árképzési mechanizmusokat sérthetik, de a befektetési környezetet és a kormányzati biztosítékokba vetett bizalmat is károsíthatják.
Az OECD üdvözli a munka adóterhének csökkentésére irányuló terveket, és szorgalmazza a privatizáció befejezését. Hangsúlyozza, hogy csökkenteni kellene a tartós állami tulajdonban maradó „stratégiai” vállalatok számát, és az államnak nem szabadna az ÁPV Rt.-től olyan kvázi-fiskális tevékenységeket megkövetelnie, mint a társadalombiztosítási alapok deficitjének finanszírozása vagy a Postabank megmentése. Az ÁPV Rt.-nek segítenie kell ugyan a portfóliójában levő cégek restrukturálódását, de a cégek veszteségeinek „szociális és politikai alapon történő” fedezését meg kell szüntetni.
A jelentés javaslatot tesz arra is, hogy a magyar államháztartási hiányt és a folyó fizetési mérleget az EU normáinak megfelelően számolják a magyar hatóságok. Az OECD számításai szerint a magyar államháztartás hiánya ebben a szerkezetben 5,4 százaléka lenne idén a GDP-nek, de hangsúlyozza, hogy ez folytatása a korábbi csökkenő trendnek.
P. B.
A tanulmány 2001re és 2002re is fiskális szigorítást javasol a magyar kormánynak, de leszögezi, hogy a benyújtott költségvetési tervek a hazai kereslet jelentős növekedését vetítik előre. Az OECD javaslata szerint az újabb kiadásokat a meglevők azonos mértékű csökkentésével kellene fedezni, mégpedig nem olyan átmeneti megoldásokkal, mint a beruházási kiadások vagy bérköltségek visszafogása volt a korábbi években, hanem valódi hosszú távú strukturális lépésekkel, mint amilyen az egészségügy reformja lehetne.
A szoros költségvetési politika segítené az infláció csökkentését is, és ezt tovább erősíthetné, ha a pénzügypolitika betölthetné anticiklikus szerepét. A jelentés ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a magyar hatóságoknak fontolóra kellene venniük a forint árfolyamsávjának szélesítését, mégpedig a csúszó leértékelés keretein belül. A tanulmány szerint az infláció csökkentésének nem megfelelő eszköze a regulált árak engedélyezett emelkedését a költségszint alatt tartó politika, az ilyen lépések nemcsak a privatizációs megállapodásokat és a törvényben rögzített árképzési mechanizmusokat sérthetik, de a befektetési környezetet és a kormányzati biztosítékokba vetett bizalmat is károsíthatják.
Az OECD üdvözli a munka adóterhének csökkentésére irányuló terveket, és szorgalmazza a privatizáció befejezését. Hangsúlyozza, hogy csökkenteni kellene a tartós állami tulajdonban maradó „stratégiai” vállalatok számát, és az államnak nem szabadna az ÁPV Rt.-től olyan kvázi-fiskális tevékenységeket megkövetelnie, mint a társadalombiztosítási alapok deficitjének finanszírozása vagy a Postabank megmentése. Az ÁPV Rt.-nek segítenie kell ugyan a portfóliójában levő cégek restrukturálódását, de a cégek veszteségeinek „szociális és politikai alapon történő” fedezését meg kell szüntetni.
A jelentés javaslatot tesz arra is, hogy a magyar államháztartási hiányt és a folyó fizetési mérleget az EU normáinak megfelelően számolják a magyar hatóságok. Az OECD számításai szerint a magyar államháztartás hiánya ebben a szerkezetben 5,4 százaléka lenne idén a GDP-nek, de hangsúlyozza, hogy ez folytatása a korábbi csökkenő trendnek.
Pálvölgyi Balázs