Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetési bizottság ülésén részt vevő pénzügyminiszter szerint a jegybank a szeptemberi inflációs adatra reagált a kéthetes betéti kamat 1 százalékos emelésével. Járai szerint a kamatemelés ésszerű volt, ám az már megítélés kérdése, mondta, hogy célszerű volt-e egyszeri nagymértékű emelésről dönteni vagy inkább több apró lépés lett volna a követendő eljárás.
Járai megerősítette, hogy az idén már biztosan nem lehet számítani a csúszó leértékelési ütem mérséklésére. Az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg nincs napirenden ez a kérdés. Az intervenciós sáv kiszélesítése szerinte a külső egyensúlyt veszélyeztetné, mert a forint erősödne, ez pedig rontaná az export versenyképességét. Járai úgy látja, az infláció mérséklése sem szól a sávszélesítés mellett, mert egy ilyen lépésnek csak csekély hatása lenne az árindex alakulására.
Az első kilenc havi bevételek alapján sem változtatja meg a PM az államháztartás idén várható többletbevételeire vonatkozó prognózisát. A tárca egy hónappal ezelőtt 150-160 milliárd forint többletet valószínűsített, azzal a kiegészítéssel, hogy a kiadási oldalon ugyanekkora mértékű kötelezettségei keletkeztek az év során. A többletből mintegy 100 milliárd forintot a központi költségvetés szállít, a fennmaradó részen pedig az államháztartás többi alrendszere osztozik. Járai mindamellett nem zárta ki, hogy a vártnál nagyobb többletbevétel is keletkezhet az idén az államháztartásban. Kijelentette, hogy amennyiben a várt 160 milliárdnál több folyik be, úgy a különbözetet az államháztartás hiányának lefaragására fordítják. Szerinte a többletbevételek alakulását nagyban befolyásolhatják a helyi önkormányzatok, amelyek az első félévben 16,5 milliárdos szufficittel zártak. A települések második féléves mérlege legkorábban jövő májusban készülhet el.
Járai elismerte, hogy a makrogazdasági pálya tervezésének bizonytalan pontja az infláció, ami a PM szerint jövőre 5-7, két év múlva pedig 4-6 százalék lesz. Az ehhez igazított bruttó átlagkeresetek - a minimálbér emelése nélkül - jövőre 8,75, 2002-ben pedig 7,75 százalékkal emelkednek. A költségvetési szférában azonban ennél jóval nagyobb mértékű keresetnövelést terveznek néhány területen.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
A dinamikus UPS
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a két évre szóló költségvetés tervezése a korábbi évekhez képest megalapozottabb. Kovács Árpád ÁSZ-elnök a bizottság előtt elmondta, hogy egyes bevételi előirányzatok esetében nem vezették át a törvényjavaslat benyújtása óta hozott döntések hatását. Ilyen például a jövedéki adó, ahol a bevételi tervből még nem vonták ki azt a 20 milliárd forintot, ami a fuvarozókkal kötött megállapodás alapján biztosan nem folyik be. A legtöbb kritika a tb-alapok költségvetését érte, ami az ÁSZ szerint a makroprognózisok bizonytalansága és a halogatott reform miatt alultervezett, és csak a központi költségvetés több mint 114 milliárd forintra emelkedő támogatásának köszönhetően csökkenthető az alrendszer hiánya az idei 42,3 milliárd forintról jövőre 10 milliárdra.
