Az OTP Bank életében április a közgyűlés, május az opciós részvények lehívásának hónapja. Az utóbbi napokban fél tucat bejelentésből az derült ki, hogy a bank felső vezetői több, mint egymillió opciós részvényt hívtak le (a legtöbbet, 200 ezer darabot Csányi Sándor) és több száz ezer részvényt értékesítettek. Bár a most lehívott – a 2003-as üzleti év eredménye után járó – részvények lehívási ára meglehetősen alacsony, mindössze 1980 forint (a 2003-as évet lezáró közgyűlést megelőző két hónap 3960 forintos súlyozott átlagárfolyamának 50 százaléka), a programban résztvevő 84 OTP-s vezető jövedelme messze nem annyi, amennyit a mostani, 6300 forintos árfolyam alapján el lehetne képzelni. A 2002-től belépő új adószabályok ugyanis a korábban egyértelműen vonzónak tűnő program terheit jócskán megnövelték. Az adótörvény átmeneti rendelkezései szerint a 2002-ben a program végéig (2004) rögzített darabszámok erejéig a lehívási ár és a lehíváskor érvényes piaci ár (a mostani lehívásoknál mintegy 6300 forint) különbsége összevonás alá eső jövedelemnek számít, így jelenleg 38 százalékkal adózik. Ez részvényenként 1641 forintot jelent, így például egy 200 ezer darabos opció adóterhe 328 millió forint. Az adót a lehívástól számított hat hónapon belül kell a jövedelemből levonni vagy ha erre a rendes fizetés nem elegendő (és ez az általános eset), az érintettnek befizetni. A mostani opciós program 2000-ben indult, és 2004 végén zárult le. A 2004-es év után járó részvényeket 2005. május 23-ától egy éven át hívhatja majd le a program 84 résztvevője. Közöttük a felső vezetők mellett középvezetők is bőven szerepelnek, akik tíz-, illetve húszezer részvényhez juthatnak. Az elnök kvótája 200, az alelnöké 160, a vezérigazgató-helyetteseké 120 ezer darab, de a ténylegesen lehívható mennyiség az egyéni teljesítmények értékelésétől függ. Az OTP vezetői számára korábban nagyobb, mostanra már sokkal kisebb jelentősége van a másik részvényjuttatásnak, a bónuszrészvény-programnak, ezt ugyanis a 2002-es adóváltozások – mivel nem opciós jellegű – gyakorlatilag értelmetlenné tették. Ennél a lehívási ár eléri vagy meghaladja az opciós árat (ez a 2004-es év után járó papírok esetében 3200 forint körül alakul), ugyanakkor a piaci ár és a lehívási ár különbségét nemcsak személyi jövedelemadó, de 5 százalékos járulékfizetési kötelezettség is terheli. Az OTP közgyűlése április 29-én fogadta el a 2005–2009 időszakra kiterjedő új ötéves részvényopciós programot, amely a most futónál jóval kevésbé gáláns árfeltételt tartalmaz. A lehívási ár a tárgyévben tartott rendes közgyűlést megelőző hatvan napos időszak súlyozott átlagárfolyamával egyezik majd meg, vagyis a 2005 után járó papírok mintegy 6400 forintos áron lesznek lehívhatók 2006 májusától. Igaz, akkor nem egy, hanem két év áll a jogosultak rendelkezésére, ami ráadásul indokolt esetben meg is hosszabbítható, legfeljebb a teljes program kifutásáig, vagyis 2012 májusáig. (Ha közben a tőzsdei árfolyam jelentősen emelkedik, hosszabbításkor a lehívási árat is korrigálják.) Mindkét programban közös, hogy azt az OTP bizonyos mutatóinak (adózott eredmény, ROE, ROA) teljesüléséhez kötik. Az új program már a konszolidált számokra vonatkozik és jelentősen felemelték a százalékban meghatározott elvárásokat is. Mivel az árazás piaci alapúvá vált (bár a lehívási ár és a piaci ár különbsége továbbra is adóköteles), az OTP vezetői a jövőben még inkább érdekeltek lesznek az árfolyam-növekedés dinamikájának fenntartásában. Utóbbival az elmúlt 12 hónapban aligha volt gond: egy éve még 3800 forintot ért a bankpapír, vagyis az utóbbi 12 hónapban a bank részvényesei összességében 700 milliárd forinttal lettek gazdagabbak.