Befektetés

Nehéz a forintot erősíteni

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. 50 milliárd forint értékben hirdetett meg értékesítésre 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket csütörtökön. A több mint 128 milliárd forintnyi ajánlatból az ÁKK − az érdeklődést látva − az eredetileg meghirdetett mennyiséget megemelve, 55 milliárd forintnyit fogadott el. A 4,66 százalékos átlagos hozamszint a legutóbbi aukción kialakultnál 22 bázisponttal alacsonyabb, a szerdai másodpiaci benchmarktól pedig 7 bázisponttal marad el. Mindez nyugtatólag hatott a forint piacára is, így a délelőtti 306-os szintről délutánra 305 forint alá ment a közösségi deviza jegyzése. Ugyanakkor ez még mindig nem megnyugtató szint, annak ellenére, hogy most már kormányzati és jegybanki körök is igyekeznek forinterősítő nyilatkozatokat tenni. A nemzeti ünnep alatt aztán kicsit megint gyengült a forint, így a pénteki kereskedést 305,42-nél zárta az euróval szemben.

Mínuszosak lettek a tőzsdeindexek

A vezető részvénypiacok veszteségben fejezték be a hét utolsó kereskedési napját. Az eredményhez hozzájárult a vártnál rosszabb amerikai fogyasztói bizalmi index és az eurózóna pénzügyminisztereinek tárgyalásai Ciprus megmentéséről. Az FTSE−100 pénteken 0,6, a DAX 1,2, míg a CAC−40 0,7 százalékos veszteségben zárt, a periféria indexei közül az FTSE MIB 0,4, az IBEX−35 0,5 százalékkal csökkent. A Stoxx Europe 600 indexe 0,5 százalékkal gyengült, de a hét egészét tekintve 0,6 százalékkal teljesített jobban az előző hetinél. Párizsban a Bouygues 2,1 százalékkal emelkedett, miután a francia hírközlési hatóság engedélyt adott a harmadik legnagyobb telefontársaságnak arra, hogy hipernet-szolgáltatásához használhassa a rádiófrekvencia-spektrum egy részét. Ezzel szemben a Vivendi 3,3 százalékot zuhant, miután a cég egyes hírek szerint mégsem adja el a brazil telekommunikációs szolgáltatót. Frankfurtban a Volkswagen 2,6 százalékot esett, miután médiaértesülések szerint a Deutsche Bank az autógyártó egyik legnagyobb intézményi befektetőjének mintegy 914 millió euró értékű elsőbbségi részvényét dobta piacra. Londonban a Royal Dutch Shell részvényei 1,4 százalékot vesztettek értékükből, miután a JP Morgan tartásról alulsúlyozásra minősítette le a papírokat. Szektortársa, a Total pedig a párizsi parketten esett 1 százalékot. A BHP Billiton bányaipari cég 1,5 százalékot gyengült.

A betétesek is megfizetik Ciprus megmentésének árát

Tízmilliárd eurónyi nemzetközi mentő csomagot kap Ciprus, ezért cserébe viszont adókat kell emelnie és egyszeri illetéket kell kivetnie a bankbetétekre − döntöttek az EU vezető politikusai. A magánbefektetők pénze eddig érinthetetlen volt, most azonban nekik is a zsebükbe kell nyúlniuk.

Új kormány Kínában, de a jegybankelnök marad

A hét végi pártkongresszuson döntöttek arról, hogy továbbra is Csou Hsziao-csuan lesz a kínai jegybank elnöke, ezzel a vezetés azt üzeni, hogy nem várható változás a monetáris politikában. Csou már eddig is a leghosszabb ideig irányító elnök volt a kínai nemzeti bank történetében, januárban töltötte be a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A kínai állampárt azt is bejelentette, hogy az eddig a legnagyobb állami vagyonalapot irányító Lou Li-vei lesz az ország új pénzügyminisztere. A kormány átalakítása az új elnök és miniszterelnök hivatalba lépésével párhuzamosan folyik. A kongresszus még egy fontos poszton döntött változásról, a jövőben Csang Kao-li lesz az elnök első helyettese és gazdasági tanácsadó csapatának tagja. A Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértő szerint a döntések üzenete egyrészt pozitív, mert a piac által is elfogadott szakemberek kerültek fontos pozíciókba, ugyanakkor negatív, mert azt igazolják, hogy a szabályok Kínában sincsenek kőbe vésve. Utóbbival többek között arra utalt, hogy a megválasztottak közül több tisztségviselőnek már nyugdíjba kellett volna vonulnia.