Befektetés

Tovább halmozza a veszteséget az Elmű-Émász

Tavaly 6,3 milliárd forint veszteséggel zárt az Elmű-Émász vállalatcsoport egyetemes szolgáltatási üzletága, a mínusz várhatóan idén tovább emelkedik − mondta Bernhard Lüschper, a vállalatcsoport igazgatósági tagja az Energiainfo.hu tegnapi sajtóklubján. A vállalatcsoport az elmúlt 17 évben 200 milliárd forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak (köztük az állami MVM Zrt.-nek, illetve a valamivel 80 százalék feletti tulajdonos német RWE-nek és EnBW-nek). A csoport ezzel párhuzamosan 450 milliárd forintot ruházott be a magyarországi hálózatba − tette hozzá Lüschper. A tulajdonosok 3,1 százalékos átlagos megtérülést értek el.

Mérsékelten erősödött a forint

Hétfőn reggel a jó nemzetközi hangulatot követve erősödéssel kezdte a forint a napot. A pénteken az euróval szemben még 308 felett is járó árfolyam 306 alá is került az euróval szemben, délután azonban már 306,50 környékén forgott az euró. A forint erősödése a ciprusi megállapodás ellenére nem volt túl acélos, ami mögött az állt, hogy kedden tart először Matolcsy György elnökletével kamatdöntő ülést a Monetáris Tanács. Az újabb 25 bázispontos vágást mindenki biztosra veszi, ami nem forinterősítő lépés, és sajtótájékoztató sem lesz. A forint árfolyama így egyelőre a 304−308 forintos sávba ragadt, kérdés, a mai ülést követően lát-e olyan információ napvilágot, ami kitöri ebből a forintot. Az euró szempontjából kedvező hír volt a ciprusi megállapodás, ennek ellenére az árfolyam csak mérsékelten korrigált, később pedig az eurócsoport elnökének szavai után szabadesésbe kezdett. A pénteki 1,2950-es záró szintről hajnalban 1,3050-ig ugrott az árfolyam, de utána mélyen 1,30 alá került. A limitált árfolyamhatás miatt az elkövetkező napokban is maradhat az 1,2850−1,3100-es sávban az euró/dollár. A másodlagos állampapírpiacon 1−6 bázisponttal estek a hozamok, ami így 4,63 százalék és 6,60 százalék között mozgott.

Nagyot fordult az OTP napközben

Csak rövid ideig tudtak örülni a ciprusi megállapodásnak a részvénypiaci befektetők, délutánra már inkább a bankok miatti aggodalom lett az úr a piacokon. A nap elejét a BUX is pluszban kezdte, főleg az OTP húzta felfelé a pesti részvénykosarat. A bankpapír árfolyama napközben 2 százalék feletti pluszban is volt, napi maximumát 4585 forinton érte el a részvény. Később azonban a befektetők kezdtek rájönni, hogy a bankbetétek megcsapolása az egész európai bankrendszerre negatív hatással lehet, így kezdtek olvadni a pluszok. Ezért akik a nap elején kapkodtak az OTP-papírokért, nem jártak túl jól − még akkor sem, ha shortosok zárták pozícióikat −, mert a bankrészvény csökkenő trendjében maradt. A nap végi záróár 4405 forint lett, ami 1 százalékos csökkenést jelentett, azonban napon belül több mint 3 százalékot veszített értékéből a bankpapír. Így a következő ellenállási szint 4300 forint környékén van, de inkább 4100 forint lehet, ami megfogja a bankrészvény esését. Egy százalékkal, 370 forintra csökkent a kisebbik bankpapír, az FHB árfolyama is. Közel 1 százalékot esett a Mol is, annak ellenére, hogy az olaj jegyzése emelkedett. A nap elején az olajpapír megfordult 16 700 forint felett is, végül azonban 16 250 forinton, 0,9 százalékos csökkenéssel zárt. A Magyar Telekomot a közelgő osztalék megmentette az eséstől, a részvény félszázalékos emelkedéssel, 409 forinton fejezte be a napot. A Richter ára alig változott, 0,1 százalékkal, 33 410 forintra esett. Emelkedett viszont az Egis árfolyama, a társaság jelentős bevételnövekedésre számíthat a jövő évtől, így 0,7 százalékkal, 18 600 forintra drágult a részvény. Igaz, a rossz hangulat ezt a papírt is érintette, hiszen a nap elején még 19 000 forint felett is megfordult az árfolyam.

Tízmilliárdot kereshet az Egis Amerikában

Elszállt a remény: az Egis várhatóan nem szállíthatja az Egyesült Államokba a Crestor nevű koleszterinszint-csökkentőhöz hasonló gyógyszerét. Kudarcról azonban nincs szó, hiszen a társaság tízmilliárd forint körüli egyszeri bevételre számíthat.