Befektetés

Jön az alacsonyabb kamatfelárú PEMÁK

A korábbi 2,5 százalék után a harmadik sorozat már csak 2,25 százalékkal az eurózóna inflációja felett forog majd a Prémium Magyar Euró Államkötvényekből (PEMÁK) − jelentette be csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Esésben sem tetszik az Apple a profiknak

A jókora árcsökkenés ellenére kevesen vásároltak bele az Apple-ba a legnagyobb hedge fundok közül, sőt sokan a teljes részesedésüket felszámolták a prémium kütyüket gyártóban − derült ki a negyedévente publikált, 13F nevű közzétételekből. Az Apple sokáig a hedge fundok abszolút kedvence volt, amióta azonban lemaradtak a termékciklusban, és a mesés profitráta is morzsolódni kezdett, gyorsan megutálták, és a jelek szerint sokan már az árfolyam jókora esése után váltak meg részesedésüktől. Az első negyedév végi állapot szerint többek között John Griffin (Blue Ridge Capital), Chase Colman (Tiger Global Management), David Tepper (Appaloosa) csökkentették masszívan Apple-kitettségüket. Megfigyelők szerint az egész hedge fund iparág problémáira rávilágít a rosszul időzített kilépés: korábban a rejtett, illikvid eszközök árazásának torzulásait tudták nagyon sikeresen kihasználni a hedge fundok, most már azonban olyan részvényekkel kell kereskedniük, amelyekkel kapcsolatban nincsenek információs fölényben. Így egyre nehezebb igazolni, hogyan számítják fel a kiemelkedően magas jutalékokat.Soros György is megszabadult Apple-részvényeitől, de eladta JP Morgan-, AIG- és GE-papírjait is, és jókor, még az áresés előtt az arany eszközeit − szintén jó időzítéssel vett viszont a Google-ból. John Paulson nem volt ilyen szerencsés, hatalmas kitettséggel érte az aranyár összeomlása. A Dan Loeb által fémjelzett Third Point a másik oldalon szállt be az almakereskedésbe: vett Apple-opciókat, ezzel szemben felszámolta részesedését a Morgan Stanleyben és a nagy botrányrészvényben, a Herbalife-ban is. David Einhorn, a Greenlight Capital vezetője pedig ráduplázott az Apple-re, hiszen 1,3 millióról 2,4 millió darab részvényre növelte Apple-csomagját az első negyedév végére. Jim Chanos is belevett az Apple-be. Carl Icahn és Warren Buffett nem voltak túl aktívak, utóbbi viszont tovább növelte részesedését a Wells Fargóban.

Szárnyakat kapott az Egis

A rossz makroadatok mellett eséssel indító amerikai piacok ellenére emelkedéssel zárta a napot a magyar tőzsde. A BUX 0,9 százalékos pluszban, 18 773 ponton fejezte be a napot, főleg a Magyar Telekom szárnyalásának köszönhetően. A Telekom-papírok annak betudhatóan drágultak, hogy sokan féltek, hogy a részvény − a Richterhez hasonlóan − kikerült az MSCI-indexből. Miután ez nem történt meg, 2,3 százalékot drágult a részvény, így 358 forinton zárt a papír. Viszont nem került vissza a kosárba a Richter, a gyógyszerrészvény ennek ellenére 1,4 százalékot emelkedett, különösebb hír nélkül. A gyógyszergyártóknak amúgy jó napjuk volt, az Egis az előző napi több mint 3 százalékos emelkedés után csütörtökön több mint 4 százalékot emelkedett. A gyorsjelentése alapján jelentősen alulértékelt részvényt, úgy látszik, kezdik felfedezni a befektetők és az elemzők is, ugyanis céláremelés is érkezett egy külföldi brókercégtől a papírra. A részvény végül 19 250 forinton zárta a napot, ami 4,1 százalékos pluszt jelentett, viszont erős ellenálláshoz érkezett, ami a 19 500 forintos szintnél állhat a papír emelkedésének útjába. Megpihent viszont az OTP az 5000 forintos szint előtt, a kérdés az, hogy innen újra lefordul az árfolyam vagy csak erőt gyűjt, hogy akár 5400 forintig is elszaladjon. Mindenesetre csütörtökön minimálisan, 0,1 százalékot emelkedve 4933 forinton zárt az árfolyam. A Mol ennél picit többet, 0,3 százalékot emelkedett, ez 16 550 forintos értéket takart zárásban.

Kifulladt a lendület a tőzsdéken

A nap eleje felemásra sikerült az öreg kontinensen, ami annak tudható be, hogy az elemzői várakozásoknál valamivel jobb lett a negyedéves japán GDP-adat, amely viszont éves szinten már jelentős elmaradást mutat a várakozásoktól. A kereskedést nap közben több makroadat befolyásolta, így például az, hogy az Európai Unióban áprilisban éves szinten 1,4 százalékra csökkent az infláció a márciusi 1,9 százalékról, de az is hatást gyakorolt rá, hogy rekordszintű volt az euróövezet külkereskedelmi többlete márciusban, amikor jelentősen nőtt a kivitel, és csökkent a behozatal. Ezek a hírek összességében felfelé lökték az indexeket, a fordulat akkor következett be, amikor kora délután amerikai makrodömping lepte el a piacokat: a friss adatok szerint a vártnál 30 ezerrel többen, 360 ezren fordultak új munkanélküli-segélyért, miközben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal, az újlakás-építések pedig 16,5 százalékkal estek a tengerentúlon. Ez elég is volt arra, hogy az elmúlt hét napból hatban növekedő tőzsdéket mínuszba lökje, amiből a kereskedés végére csak a folyamatosan történelmi csúcsodat döntő DAX jelentett kivételt. A frankfurti index ugyanis minimálisan, 0,1 százalékkal tudott gyarapodni, miközben a londoni FTSE−100 és a párizsi CAC−40 egyaránt 0,1 százalékot veszített reggeli értékéből. Felemás napja volt a perifériaindexeknek, hiszen a milánói FTSE-MIB 0,3 százalékot erősödött, a madridi IBEX−35 pedig fél százalékot bukott. A tengerentúli makrohírek természetesen a helyi tőzsdékre is negatív hatással voltak, de a technológiai vállalatok − ezen belül is főleg a Cisco − jó teljesítményének köszönhetően lapzártánkor nagyrészt már felemás teljesítményt láthattunk: a Dow Jones ipari átlaga lényegében stagnált, a Nasdaq 0,2 százalékot erősödött, míg az S&P−500 0,1 százalékos mínuszban állt ekkor.